A májusi Fővárosi Közgyűlés szokás szerint eseménydús volt, ahogy arról mi is beszámoltunk. Azonban eddig sehol nem jelent meg, hogy a testület betiltotta az egyházkritikát, illetve keresztény emberek elleni uszításnak minősítette (azaz gyakorlatilag bűncselekménynek) Barabás Richárd (PM) szekuláris kampányát. Barabás a múlt hónapban országszerte járt plakátjaival, hogy felhívja a figyelmet az egyházak Orbán-rezsimmel való összefonódására, az egyházak által fedezett szexuális erőszakra, és az egyházak kirekesztő elveire alapvető emberi jogokkal kapcsolatban.
„A Fővárosi Közgyűlés kifejezi elvi egyetértését abban, hogy Budapesten fővárosi képviselőként senki ne folytathasson vallási vagy etnikai alapú negatív kampányt, támadást, kirekesztést, és elhatárolódik Barabás Richárd fővárosi képviselő és frakcióvezető kereszténységgel szembeni megnyilvánulásaitól, keresztény emberek üldözésére uszító kijelentéseitől”
648/2025. (V. 28.) Főv. Kgy. határozat
Ezen döntést a FIDESZ-KDNP, a Podmaniczky Mozgalom és a Tisza képviselői is megszavazták, és csak a PM képviselői szavaztak nemmel, míg a kutyapártosok és DK-sok tartózkodtak.
Számos probléma adódik ezzel a határozattal kapcsolatban:
Kezdjük azzal, hogy Barabás Richárd kampánya nem volt uszító, ugyanis semmilyen módon nem minősítette a híveket, ellenük semmilyen cselekedetre nem szólított fel, ezt bárki ellenőrizheti a plakátok szövegeit elolvasva. A kampány kizárólag az egyházakat, mint intézményeket kritizálta, illetve az egyház azon vezetőit, akik bizonyítottan visszaélésekben vettek részt, akik ráadásul közszereplők és közfeladatot ellátó személyek. Amennyiben a közgyűlés egy szekuláris, egyházkritikus kampányt a hívek elleni uszításnak minősíti, akkor ez bárminemű egyházkritikát megtilt.
Ez egy blaszfémia-határozat.
Mostantól egy képviselő nem tehet kritikus megjegyzéseket vallásokkal kapcsolatban, azaz a szólásszabadságot alapvetően korlátozza a közgyűlés, mely még akkor is elfogadhatatlan lenne, ha ennek definíciója nem terjedne ki láthatóan az egyházak kritikájának bármilyen formájára.
Mindemellett a vallások elfogult, részrehajló támogatását nem tiltja a határozat, ezzel nyilvánvalóan elfogultságot rögzít Budapesten. A határozat azt is sugallja, hogy a politikai és társadalmi alapállapot a vallások és egyházak pozitív megítélése és elfogadása, nem pedig ezek kritikája, mely nem csak elfogult, de tényszerűen alaptalan; Ehhez képest a magyarok 37%-a szerint a vallás konkrétan többet árt, mint használ (Ipsos 2023). A megkérdezettek 20%-gondolja azt, hogy a katolikus egyház valóban együttműködik a hatóságokkal a szexuális visszaélések feltárásában (Népszava/Publicus).
Mivel Barabás képviselő, így ezáltal nem képviselheti senki mostantól azokat a polgárokat sem, akik szeretnék, ha kritizálnák az egyházakat, vagy az állam és egyház összefonódását.
A határozat a vallás elleni negatív kampányt tiltja, de a világnézetekét nem, azaz nyugodtan kritizálhatja vagy szidhatja bárki például az ateistákat bármilyen hangnemben, melyre bőven volt példa a politikában az elmúlt években.
Ráadásul mielőtt azt hinnénk, hogy a PM-es képviselők meggyőződésből, és nem párthűségből szavaztak a határozat ellen, emlékezzünk vissza arra, hogy nem ez az első ilyen botrány a fővárosban: 2021-ban Karácsony Gergely hivatala Semjén Zsolt kérése nyomán elbocsátott, mert évekkel munkaviszonyom előtt cikkben kritizáltam a gyerekek keresztelését, mellyel kapcsolatban jogerős ítélet utasította el minden érvét a fővárosnak, mégsem hajlandóak kártalanítani; ezen felül Karácsony elrendelte, hogy a pápa látogatásakor pápaidézetek harsogjanak a tömegközlekedési eszközök hangosbemondóján keresztül, és az idei szezon első közgyűlését is egy pápaidézettel nyitotta meg, ahogy számos más alkalommal is pápákra hivatkozik hivatali minőségében. Például elmondta, hogy nagy tisztelője II. János Pál pápának, aki még a Vatikán saját jelentése szerint is szexuális visszaéléseket tussolt el (és ezzel Karácsony is tisztában van, mert ez a felé intézet írásos kérdés része volt). Mindeközben a csődközelben lévő főváros több, mint 250 millió forintot költ keresztek és templomok kivilágítására.
Láthatóan teljes az egyetértés a politika teljes spektrumában Barabás Richárdon kívül, hogy az egyházak kritikán felül állnak, bármennyire is kirekesztő elveket vallanak vagy bármennyi közvagyont nyúlnak le, mert bizony ennek elutasítása uszítás szegény hívők ellen. Persze a hívők többsége abszolút nem állít ilyesmit, sőt, túlnyomó többségük szekuláris, felvilágosult állampolgár. Nem véletlen, hogy az agyonmanipulált népszámlálás is kimutatta, hogy 73%-ról 43%-ra csökkent 20 év alatt a felekezethez tartozók aránya Magyarországon, hiába pumpáltak 1000+ milliárdot az egyházakba.
Igencsak ijesztő, hogy a magát Orbán kihívójának beállító Tisza budapesti tagozatától ezek szerint a Fidesszel megegyező, kirekesztő, kivételező, kussoltató egyházpolitikát várhatunk, melynek következményeképp továbbra is veszélyben lesznek alapvető szabadságjogaink, az egyházak pedig továbbra is azt csinálnak, amit akarnak.
