Az első okosórák megjelenésekor egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy van létjogosultságuk. Az első modern modellek 2013-ban jelentek meg, többnyire gyenge üzemidővel és bumfordi külsővel. Azóta viszont sokat fejlődtek, és sok funkcióval bővültek a GPS-től a szívritmus-figyelésig. Ma már egyértelműen helyük van az okoseszközök között. Van azonban egy kézenfekvő funkció, mely egy eszköz kivételével kimaradt az összesből: a balkezes mód.
A balkezesek régi fájdalma (a jobbkezes olló után) a karóra: a nyomógombok jobb oldalt vannak, így a balkezesek által preferált jobb csuklón hordva jóval nehezebben férnek hozzá a gombokhoz. (Értelemszerűen a karórát érdemes nem a domináns karon hordani, hogy csökkentsük a sérülés esélyét). A hagyományos órák esetén nem lehetett ezzel a problémával mit tenni, vagy elfogadta az ember a kényelmetlenséget, vagy választott egy specifikusan balkezeseknek gyártott órát. Viszont ma már a legtöbb okosóra szimmetrikus elrendezésű, azaz semmi akadálya nem lenne, hogy egy egyszerű beállítással megfordulhasson a képernyő orientációja. Balkezeseként ezért izgatottan vártam az okosóraforradalmat, azonban csalódnom kellett. Ráadásul az okosórák esetében a gombokat jóval többször kell nyomogatni, így a helyzet nemhogy javult, romlott. A fórumokon minden gyártónál és platformnál panaszkodnak a használók, azonban lassan egy évtizede figyelmen kívül hagyják ezt a problémát. Az Apple Watch az egyetlen eszköz, melyben a beállítások között szerepel a funkció (talán azért, mert Steve Jobs is balkezes volt). A Wear OS-alapú okosóráknál felhasználók által készített program van ugyanerre, de az az alapszoftverbe nem integráltak ilyet, így nem minden funkció működik megfelelően. Mindez azért is furcsa, mert nem egy bonyolult informatikai megoldásról van szó, hanem egy viszonylag egyszerű opcióról. Habár ez persze egy firstworldproblem, de ettől még érdekes, hogy vajon miért nem tudták még megoldani ezt a gyártók, ha annyi bonyolult funkciót bele tudtak zsúfolni az eszközeikbe. Ráadásul azt se lehet mondani, hogy kevés embert érint. Minden tizedik ember balkezes, ami elég jelentős vásárlóbázist jelent. Érdekes módon a cégek LMBTQI+ vásárlókra oda tudnak figyelni, akik nagyjából fele annyian vannak. Például a Fossil gyártott limitált kiadású szivárványos órát (kettőt is), de balkezeset soha. Természetesen az LMBTQI+ közösség sokkal súlyosabb kihívásokkal küzd, mint a balkezesek, órák tekintetében azonban mégis relevánsabbak a balkezesek egy óragyártónak. Vajon mi akadályozza a balkezesemancipációt? Miért lehet a balkezeseket diszkriminálni?
A Fossil Pride órája. fossil.com
Érdekes látni, hogy egyes technológiai megoldásokból hiányzik a körültekintő társadalmi szemlélet. Ennek durvább példája az volt, amikor a HP arcfelismerő webkamerája a feketéket nem tudta azonosítani. A megoldás az ilyen jellegű problémákra talán az, hogy az informatikusok, mérnökök munkáját szociológusok, pszichológusok egészítsék ki, akik már a tervezési fázisban felhívják a figyelmet a felhasználói igények változatosságára, a társadalmi felelősségvállalás fontosságára.
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.