Az új GREVIO-jelentés felvázolja a nők elleni erőszak megállításának irányvonalait

Strasbourg, 2021.04.12 – A nők elleni erőszak megállítására irányuló erőfeszítések irányvonalait és bevált gyakorlatait egy új jelentés vázolja fel, amely a 2019 júniusától 2020 decemberéig tartó időszakot fedi le. A jelentést a mai napon tette közzé a GREVIO, az Európa Tanács független szakértői csoportja, amely az Európa Tanács nőkkel szembeni és családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményének végrehajtását követi nyomon (Isztambuli Egyezmény).

Kiemeli az áldozatok számára nyújtott szolgáltatások tendenciáit, és ezeket a világjárvány megvilágításában tárgyalja, amely nagymértékben megnövelte a támogatás iránti igényt. A jelentés rámutat, hogy a világjárvány még inkább felszínre hozta a szakszolgálatokkal kapcsolatos, már korábban is meglévő hiányosságokat, és jelentősen leszűkítette a nők és lányok lehetőségeit az erőszak különböző formáival kapcsolatos támogató szakszolgálatok elérésére.

Míg például a legtöbb országban a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítésére széles körű, stabil támogató szakszolgálat-hálózatokat alakítottak ki, addig a más erőszakformák – a szexuális erőszak, a női nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasság vagy a szexuális zaklatás – áldozatainak nyújtott szolgáltatások „sokkal kisebb számban” vagy egyáltalán nem érhetőek el. A GREVIO ezért gyakran foglalkozik a családon belüli erőszakon kívül más erőszakformákra szakosodott támogató szolgálatok létrehozásának igényével.

Bár valamennyi részes állam létrehozott segélyvonalakat a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatására és tájékoztatására, sokan nem „teljesítik kellőképpen” az egyezményben meghatározott valamennyi a segélyvonalra vonatkozó követelményt. A GREVIO alapértékelési jelentéseiben megjegyzi, hogy a segélyvonalaknak kifejezetten az erőszak áldozatául esett nőkre kell irányulniuk, és hogy az információt és tanácsadást nyújtó személyzetet ezen a területen képezni kell.

A GREVIO továbbá megjegyzi, hogy „nagyon kevés olyan dedikált támogatási szolgáltatás” létezik, amely „átfogóan kezeli” a nők elleni erőszak online formáinak egyre gyakoribb eseteivel kapcsolatos összetett kérdéseket.

„Rendszeresen felmerülő” problémát jelent a segítségnyújtás olyan speciális csoportoknak, mint a mentális egészségügyi problémákkal küzdő nők, a szerhasználói előtörténettel rendelkező áldozatok, a szellemi vagy fizikai fogyatékossággal élő nők, az illegális bevándorló nők és az etnikai kisebbségekhez tartozó, különösen a roma és a számi nők.

Ami az „erőszak nemek szerinti értelmezése” elvet illeti, egyes kormányzati támogató szakszolgálatok gyakran a családi mediációs megközelítésen alapulnak. Ez a megközelítés, amely nagy hangsúlyt fektet a családok összetartására és a közvetítésre a konfliktusok rendezésében, nem veszi figyelembe az áldozatok és az elkövetők közötti egyenlőtlen viszonyt, és hátráltathatja az áldozatok védelmét valamint a nők szükségleteinek és biztonságának előtérbe helyezését.

A GREVIO ugyanakkor dicséri, hogy egyes országokban nőtt a nők elleni és a családon belüli erőszak áldozatait támogató struktúrák száma, vagy javultak a meglévők. Ezen túlmenően Albánia és Finnország az egyezmény hatálybalépésére válaszul nemzeti segélyvonalakat hozott létre.

A szexuális erőszak és nemi erőszak áldozatainak nyújtott átfogóbb támogatásra több részes államban, köztük Belgiumban, Dániában és Finnországban is van példa. Ezeket a támogatási rendszereket országos szinten alkalmazzák, hogy biztosítsák az azonnali orvosi ellátást, a pszichológiai támogatást és a bizonyítékok összegyűjtéséhez szükséges törvényszéki vizsgálat elvégzését.

A jelentés a Covid-19 világjárvány kihívásait is megemlíti, amelyek a családon belüli erőszak eseteiben általános növekedést váltottak ki. Alapos áttekintést ad azokról a tevékenységekről, amiket a GREVIO a jelenlegi világjárvány során végzett.

Marceline Naudi, a GREVIO elnökének nyilatkozata

Fordította: Palotás Anna

Lektorálta: Kovács Tímea