Békés Gáspár:

Már az oviban is szabadság-szobor lehetett a jelem, mert a legenda szerint javasoltam a csoporttársaimnak, hogy fogadjanak ügyvédet az önkényesen viselkedő óvodapedagógusokkal szemben.
Ifjúságpolitikával és érdekképviselettel azonban aktívan csak huszonévesen kezdtem el foglalkozni. Azóta viszont igyekszem pótolni a lemaradást; többek között voltam a Független Diákparlament képviselője és koordinátora, létrehoztam a Tudományos Olimpikonok, Államvilág Blog és I Stand with CEU portálokat, a Magyar Ateista Társaság alapító tagja voltam és szerveztem egy DiákFesztet is 2017-ben és 2021-ben.

Miután megjártam egy tudományos olimpiát, több magyar és USA-beli iskolát és négy egyetemet, egyedi rálátásom alakult ki az oktatás jó és rossz oldalára egyaránt. Mivel egy társadalom fejlődésének legfontosabb eleme az oktatás, így egy diákközpontú, demokratikus és kompetenciaalapú rendszerért küzdök. Egy felelős és kritikus állampolgárokat nevelő oktatási rendszer az egyetlen esélyünk arra, hogy a jelen és jövő kihívásait hatékonyan tudjuk kezelni, legyen az a klímaváltozás vagy a fakenews.
Tématerületeim ebből adódóan a környezetvédelem, ifjúságpolitika, biztonságpolitika és nemzetközi kapcsolatok, tudománykommunikáció és nem utolsó sorban a szekularizáció.
További infó: gasparbekes.com, allamvilag.blog.hu

 

 

Olay Hanna:

Érettségi után nagy váltásként ért az egyetemi közeg, mivel egyrészről beért rengeteg tapasztalat és impulzus, amit az iskolai évek adtak, másrészről pedig számos (alapvetően társadalom- és kultúratudományi, politikai) területen találkoztam olyan dilemmákkal és inspiráló ötletekkel, amelyekkel korábban nem. Kíváncsi természetemből fakadóan a politikától a művészetekig sok minden érdekel, és igyekszem ebben az új környezetben is minél tájékozottabbá válni. 

Mindez párosult azzal, hogy szeretem megosztani a véleményemet másokkal, mivel kíváncsi vagyok mások véleményére, gondolataira. Éppen ezért tökéletes eszköznek és izgalmas lehetőségnek találom, hogy a Millenna hasábjain írjak gondolataimról, hiszen így számos olvasóval akár egyszerre is meg tudom vitatni a kommentszekcióban a legfontosabb társadalmi kérdéseket. 

Gömbös Patrik:

24 éves vegyészmérnök vagyok. Mindig nagyon szerettem írni mindenfélét (kitalált történeteket, de kezdetleges „tudományos cikkeket” is az iskolai természettudományos tananyagról), a közélet azonban inkább azóta érdekel, mióta szavazóképes vagyok. Szavaztam már jobbra is, balra is, jelen voltam különböző politikai szervezetekben (pl. Független Diákparlament), mára azonban már kiforrott véleményem van a politikáról. Ez persze nem jelenti azt, hogy meggyőzhetetlen vagyok: a vita szerintem a legfontosabb társadalmi rituálé, így a jó érveket (személyeskedés nélkül, alátámasztással) mindig nagy nyitottsággal fogadom. Mindennek a kiindulása állítások, például egy jól megírt cikk formájában. Célom nem csupán a gondolataim közvetítése, hanem mások gondolatainak felébresztése, valamint az érvek ütköztetése általi előrehaladás is. 

Szervác Attila:

Nagyjából a szabad információs társadalommal foglalkozom, alapból zeneszerző vagyok, nyomulok civil szervezetekkel, segítettem például az AI-t, a Helsinkit is. Egy kertes házban élek, szeretnék családot :). Szerkesztőként segítem a fiatal tehetségek kibontakozását.

 

Szabó Soma:

Az 5-ös busz pesti végállomásánál töltöm időm nagy részét. Itt rovom az utcákat miközben hazai, vagy külföldi hip-hop szól a fülesemből.

Mint a generációm, Én is hang, és identitás keresésben vagyok.

Csúszkálok a műfajok között. 

Mostanában a novelláimmal találkozhatsz a Millennán, (úgy érzem, hogy emellett ki is fogok tartani.) Kissé sötét, kissé borús írások, melyek egytől-egyig személyes, vagy társadalmi problémát járnak körbe. Az írás számomra egyfajta terápiás eszköz, minden történetnek megvan a személyes vonala, mindamellett, hogy hétköznapi szituációk adják az inspirációt, hogy végül Te, mint olvasó, a reggeli kávéd mellett kicsit elmerengj az adott történeten. Mostanában rövid szösszenetek felé is elkezdett húzni a szívem, ha érdekel, hogy hogyan kóstolok bele a rövid versek világába, keress meg instagramon (itt demotivaciostrener néven találsz meg).

Székely Anna Lívia:

Környezetünk védelme és a most tapasztalható társadalmi különbségek mérséklése elengedhetetlen egy valódi, élhető jövő kialakításához. 16 éves korom óta mind nagyobb és nagyobb lendülettel állok ki a környezeti- és éghajlati válság megfékezéséért, valamint ember- és állatjogok védelméért nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A Fridays For Future itthoni indulásakor boldogan csatlakoztam a csapathoz, és büszke vagyok, hogy Magyarország történelmének legnagyobb klímavédelmi tüntetésének bejelentője, egyik aktív szervezője lehettem. Megtanultam, amit most mindenki másnak is meg szeretnék mutatni: kiállni az igazunkért az egyik legnagyszerűbb és legkövetendőbb dolog, melyet életünk során tehetünk. Sosem késő elkezdeni, de miért várnánk vele? Mindannyiunk életéről van szó!

Szolga Bálint:

Egészen fiatalon léptem be a közéletbe, bár előtte is foglalkoztatott a témakör. Mindig is kitűntem a korosztályomból ezért, hiszen sajnos nem vagyunk elegen. 14 évesen demokratikus választások utján szereztem mandátumot a Független Diákparlament nevezetű civil szervezetbe, hiszen meguntam hogy „értelmes” honatyáink nem hajlandók kilépni a gőzgép világából. Megbizatásom lejárta után elindítottam saját blogomat, majd elkezdtem publikálni a Népszava hasábjain. Leginkább ifjúságpolitikában, azon belül is az oktatással kapcsolatos témákban publikáltam, de az érdeklődésem persze nem áll meg itt. 

Virág Sára

25 éves filozófiaszakos hallgató. A szépirodalom elkötelezett rajongója, a techno örök szerelmese. Szentendrei lakos, a vendéglátasban robotolva finanszírozza az életét és a kedvteléseit. Masszív kognitív disszonanciával küzdő liberálisból avanzsált a jobboldal üdvöskéjévé.