Az Alkotmánybíróság a tegnapi napon közzétett 1228/2026. (IV. 29.) AB határozatával megsemmisítette a Kúria korábbi végzését, amely jogsértőnek bélyegezte az országgyűlési választásokkal kapcsolatos tevékenységünket.
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria azt állították, hogy nem rendeltetésszerűen gyakoroltuk a jogainkat, amikor sajtóképviselőket toboroztunk a külképviseleti választások dokumentálására, miután kiderült, hogy több, mint 100 helyen nem lesz ellenzéki választási megfigyelő. A Millenna 2 nap alatt 18 városba 32 riportert toborzott helyi civilekből, és 10 embert delegált a De Akcióközösség tagjai közül is belföldön.
Azonban egy panasz nyomán a Választási Bizottság szerint a civilek bevonása nem valódi sajtómunka volt, és kijátszottuk a választási megfigyelőkre vonatkozó szabályokat.
Az Alkotmánybíróság szerint viszont a szerkesztői autonómia sérthetetlen, és a sajtószabadság része, hogy a szerkesztőség maga döntheti el, kivel dolgozik együtt és milyen módszerekkel gyűjt információt, ugyanis ezzel kapcsolatos korlátozó törvényi előírás nincs.
Kifejtették, hogy a sajtó nem korlátozható önkényesen: A bíróságok nem írhatják elő, ki minősül igazi újságírónak , és nem határozhatják meg a tudósítás technikáját sem. Azaz a civilek bevonása az újságírásba egy védett tevékenység, melyet a Millenna több, mint 5 éve büszkén gyakorol.
Ami az urnazárást illeti, ezen választási folyamat dokumentálása alapvető sajtófeladat, amely növeli az eljárás átláthatóságát. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt, mert a szükségesnél jobban korlátozta a sajtószabadságot. Ez a döntés visszaigazolja, hogy a sajtónak nemcsak joga, hanem kötelessége is a közérdekű őrkutya szerep betöltése, különösen a választások idején.
Külön köszönet jár dr. Litresits Andrásnak, aki jogászként segítette munkánkat.

