Ódákat lehetne zengeni a mai magyar média helyzetéről. Megfigyelhető tény, hogy a Fidesz 2010-es hatalomátvétele óta a klasszikusan baloldali médiumok szépen lassan elkezdték elveszteni vezető szerepüket. Elestek az állami hirdetések szignifikáns részétől és ezzel egy időben, egyes médiumok, mint a Népszabadság meg is szűntek, vagy átszerveződtek, mint a mind a két oldalt megjáró Hír TV.
A jobboldali médiatúlsúly kezdetét a KESMA (Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány) létrehozásától érdemes datálni, hiszen ez volt az a pillanat, az az aktus, ahol a keresztény-konzervatív médiumok nagy része egybekelt, és közös vezetés alá került. Olyan a múltban meghatározóan kritikus és önálló médiumok mint a Magyar Nemzet lettek a propagandagépezet tagjai. Ahhoz hogy megértsük a médiapiac eljobbosodását, bele kell vetnünk magunkat a közösségileg és államilag fenntartott sajtóorgánumok világába.
Kezdjük a legelején. Mégis mi a különbség a kettő között? Nos, ameddig az államilag fenntartott médiumok leginkább a magyar állam által finanszírozott hirdetésekből szereznek bevételt, termelnek profitot, addig a közösségileg fenntartott platformok általában adománygyűjtésekkel, ha az online térről beszélünk akkor az oldalba ágyazott reklámokkal igyekeznek fenntartani magukat. Természetesen lehet átfedés, például a szociáldemokrata Népszavában is találkozhatunk állami hirdetésekkel, azonban megfigyelhető hogy az erősen állami hirdetésekkel tarkított lapok általában olcsóbbak, (A Lokál egy ingyenes lap volt például) és valamiért mindegyik tagja ennek a KESMA nevezetű torzszülöttnek. Ráadásul, az összes megyei hírlap a fent említett szervezet kezében van, szóval míg ott is természetesen az állami hirdetések száma magasabb, a politikailag elfogulatlan cikkek száma már jóval alacsonyabb százalékos arányban.
Mint az tökéletesen kirajzolódik az ember szeme előtt, az Orbán Viktor által sokszor emlegetett „ellenzéki médiatúlsúly” tévképzete szépen lassan kezd kártyavárként összedőlni. Azonban a baloldalt sem kell félteni, ameddig a nyomtatott sajtók terén egyre inkább elkezdődött a visszaszorulás, hiszen a piacon már nem bírnak teret nyerni ezen médiumok az olcsóbb KESMA-s lapokkal szemben, addig az online térben az ellenzéki médiumok a virágkorukat élik. A 24.hu, a 444, az Index vagy éppen a Mérce olyan szélesebb körben olvasott portálok amelyek csakis az online térben léteznek, közösségi által és/vagy reklámokból fenntartva magukat. Az online sajtó egy rendkívül fontos pont a 21.században, hiszen a fiatalokat leginkább itt, ebben a térben lehet megszólítani, mert a mai „zoomerek” kezét már nem köti a nyomtatott sajtó. A jobboldali próbálkozások mint például a PestiSrácok, a 888.hu vagy éppen az Origo szintén nagy bázist tudhatnak maguknak, azonban a fiatalok megszólításában inkább a baloldal vagy éppen a centrista oldalak jeleskednek.
Mindazonáltal, sajnálatos módon egy közös van mind a két oldalban. A fiatalok által írt cikkek, publicisztikák száma elenyésző, és összességében elmondható hogy ezen oldalak nagy része nem is kíváncsi a fiatalok véleményére. Tökéletes példa erre személyes történetem, amikor egy, a már említett Magyar Nemzet hasábjain megjelent publicisztikára szerettem volna reagálni, azonban ezt a koromra hivatkozva megtagadták. A véleményrovat szerkesztője a lehető legcinikusabb módon utasította el kérésemet, megkért hogy először diplomázzak le és majd utána közölnek tőlem írásokat.
Éppen ezzel lehet magyarázni ezen portál, a Millenna létrejöttét. A Millenna egy teljes mértékben közösségi fenntartásból és Adsense reklámokból működő oldal, nem áll mögöttünk semmilyen zsíros állami megrendeléseket intéző partner, vagy éppen Soros György. Igyekszünk megadni a lehetőséget a fiataloknak hogy leírják a gondolataikat közéleti témákban, mert nekünk is jogunk van a véleményhez! Azonban a Millenna hosszú távon nem fog nélkületek működni! Ahhoz hogy megteremtsük ezt a lehetőséget, hogy fenntarthassuk és a későbbiekben bővíthessük az oldalt, ahhoz szükségünk lesz a ti segítségetekre is, vagy ahogyan Bernie Sanders mondaná „We’re once again asking for your financial support”
Összességében elmondható hogy a magyar médiapiac jelenleg, hasonlóan a politikai spektrumhoz, szépen lassan elkezdett kitolódni jobbra a nyomtatott sajtó terén, az online térben pedig hasonló erőviszonyokról beszélhetünk. Azonban ameddig nem lesz mindenkinek internet elérési lehetősége, addig bizony jobboldali túlsúlyról kell beszélnünk.
