Oszd meg!


A párizsi Sciences Po egyetem bejáratát reggel nyolc óra előtt néhány perccel több tucat tüntető torlaszolta el, mellyel bezárásra kényszerítették az intézmény fő campusát. Az egyetem ennek következtében minden mai tanórát eltörölt, és egyelőre sem a biztonsági szolgálat, sem a rendőrség nem intézkedett a polgári engedetlenséggel élő demonstrálók ellen. Sőt, a rendőrség meg sem jelent a Sciences Po előtt. Az intézmény tegnap még azzal került a hírekbe, hogy nemzetközi tanulmányok és politikatudományok területén már a második helyen áll a QS 2020-as világrangsorában.

Párizsban két hónapja sztrájkolnak és tüntetnek a kormány nyugdíjreformja ellen, azonban egy másik tervezet mindeközben radikálisan alakítaná át a francia oktatást és tudományos kutatást. A terv szerint az új kutatás-finanszírozási modell kizárólag előre meghatározott projekteket támogatna, az elosztásról pedig egyetlen központi szerv döntene. Ezen kívül a tanárok meghatározatlan idejű szerződései helyett korlátozott időre neveznék ki az oktatók többségét, a jelenleg előírt óramennyiség helyett pedig szerződés rögzítené a munkaórák számát. Ez óriási versenynek tenné ki a tanárokat, különösképpen a fiatalokat, akik így rendkívül kedvezőtlen feltételeket is kénytelenek lesznek elfogadni; ez pedig jó eséllyel akár tíz évvel is kitolhatja a kevés permanens pozíció egyikének a megszerzését.

Hirdetések

A kormány igyekszik a magánszektornak kedvező reformokat bevezetni, mint például a teljesítményalapú szerződés és finanszírozás, illetve a tudományos fokozatok átválthatóságának javítása, melynek vannak pozitív hozadékai. Azonban mindez alaptalanul kiszolgáltatottá teszi a kutatókat, akik emiatt nem merik majd megpályáztatni a kockázatosabb, de innovatívabb terveket, mert finanszírozás híján nem lesz más forrásuk. Amiatt is aggódnak az egyetemi dolgozók, hogy az állam összességében kevesebb projektet fog majd támogatni, és nekik semmilyen beleszólásuk nem lesz majd az elosztásba. A tüntetésen arra panaszkodott egy résztvevő, hogy a reformot alapvetően kormányzati természettudósok dolgozták ki, a társadalomtudósok figyelmen kívül hagyásával, ahogy az sem világos, hogy a finanszírozást eldöntő bizottságnak kik lesznek a tagjai, és ki jelöli ki őket. Habár a kormány szerint mindez a versenyképesség növelését szolgálja, a számok azt mutatják, hogy Franciaország egyáltalán nem támogatja megfelelően a kvaterner szektort, különösképp az állami részét.

Az Európai Tanács 2000 márciusában elfogadta az Európai Unió Lisszaboni Stratégiáját. Eszerint minden tagállam az éves GDP legalább 1% -át kell, hogy elkülönítse állami kutatásokra és innovációra. Ma azonban a francia GDP-nek csak 0,8% -át fordítják erre. 2012 és 2018 között az állami tudományos és műszaki intézmények 3650 munkahelyet veszítettek, miközben a beiratkozók száma folyamatosan növekszik. Másrészt, az új egyetemi oktatók felvételi rátája 40% -kal csökkent, és egyre több részidős oktatót vesznek fel. Reformra tehát valóban szükség van, de nem kizárólag a minőségi követelmények és a versenyszféra bevonásával, hanem megnövelt támogatással is, melyre a tervezet ellenzői semmilyen garanciát nem látnak.

A tüntetésről készült exkluzív közvetítés az alábbi videón látható!

Élőben a párizsi Sciences Po egyetem blokkádjáról!

Közzétette: Millenna – 2020. március 4., szerda

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük