Az Öt című műsor leginkább egy kocsmai beszélgetéshez hasonlítható, annyi különbséggel, hogy kevesebb szó van benne szexről, illetve a beszélgetőpartnerek szavait azért itt kicsit komolyan veszi az ember. Persze ezzel nem mindenki van egyformán így, hiszen mind az öten rendkívül megosztó személyiségek, kivéve talán Lampé Ágnest, aki a műsorban egyébként is leginkább kérdezni, illetve tényekre figyelmet felhívni szokott. Rajta kívül ott ül az anarchista Konok Péter, a meglehetősen nyers stílusú Hont András, a kiabálós Puzsér Róbert, valamint Ceglédi Zoltán (akivel egyébként a Millenna kishíján interjút készített, de sajnos az interjúztató közben felmondott nálunk, a többiek pedig még nem vették fel a fonalat ebben a történetben, de talán ami késik, nem múlik). Úgy gondolom, ez egy igényes, valódi vitaműsor, az ATV-től meglehetősen szokatlan módon.
Legutóbbi adásukban a mi Békés Gáspárunkról volt szó, akinek korábbi blogbejegyzései, cikkei nagy port kavartak a hazai médiában, mely végül az elbocsátásához vezetett (erről ő maga is kifejtette véleményét). A téma Lampé Ágnes felvezetésével és Hont András cinikus közberöhögéseivel kezdődött. Hont egyébként korábban Facebookon is kifejtette véleményét az ügyről, amelyet az adásban úgy fogalmazott át, hogy „egy hivatalnok nem az Öt című műsorban ül”, valamint hogy „az embernek kisebb arcot kell növesztenie az első munkahelyéhez”.
Ezt követően Konok Péter következett, aki szintén kifejtette korábban a véleményét Facebookon. Bár nem tiltaná be a keresztelést, Gáspár nyilatkozatait nem látja szélsőségesnek, egyszerűen csak egy véleménynek. Felhívta rá a figyelmet, hogy Karácsony „a KDNP megrendelésére” bocsátotta el „ezt a fickót”, miután a vasarnap.hu minden ok nélkül beleásta magát ebbe a történetbe. Szerinte Gáspárnak igaza volt abban, hogy ez a szólásszabadság csorbítása. Ceglédi azt mondta, a következő adásban fel fog sorolni öt nevet, akik Békés Gáspár nívóját egyértelműen alulmúlják (nem világos, hogy ezt csak az általa ócskának nevezett mémek szempontjából érti, vagy máshogyan is), és ha tőle meg kellett válni, akkor ettől az öt embertől is meg kell válni (Facebook posztjából kiderül, hogy többek közt egy Kispesten közpénzt lopó, kokaincsíkokat igazgató politikusra gondol). Puzsér Róbert szerint a budapesti városházának, illetve az ellenzéknek Orbán Viktor diktálja az érzékenységet. Mint fogalmazott „Orbán gazda tizenharmadik csahosának megrándul egy arcizma, és ezek félelmükben azonnal átharapják egymás torkát”, értette ezt Karácsony Gergelyre és az ellenzéki összefogásra. Szerinte jellemző a szolidaritásuk minőségére, hogy Békés Gáspár meggyőződése az probléma, de az, hogy Tüttő Kata Leisztinger Tamás „NER-oligarcha” „volt-csaja”, valamint hogy Ungár Péternek a „NER-oligarcha édesanyjával közös lakcímkártyája van”, az nem probléma (Hont András felhívta rá a figyelmet, hogy a lakcímkártya nem, csak a rajtuk szereplő cím a közös). Ezen kívül a „tetűcsúszdázós jobbikos Bíró László” mellett ki kellett állni, Békés Gáspárnak pedig egy figyelmeztetés sem volt elég. Ennek oka őszerinte, hogy az ellenzéki összefogás számára ő egy „kisember”, illetve „egy senki”, ezért feláldozható.
Hont Andrást persze nem sikerült meggyőzni, ő továbbra is kitartott amellett, hogy egy hivatalnoknak az a feladata, hogy bármilyen politikai töltetű hatalom van felette, attól függetlenül végre kell hajtania a népfelségből következő politikai döntést. Persze hogy Békés Gáspár véleménye mitől nem független, mikor a KDNP „kiátkozta”, az ellenzéki összefogás meg kirúgta érte, az nem derült ki, mert vége lett a műsornak. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a logikával minden hivatalnokot ki kéne rúgni, aki Facebook oldalt működtet, vagy akit mondjuk lefotóznak egy misén, hiszen ezzel is elveszik a pártatlanság illúziója.
Én bíztam benne, hogy miután az ötből hárman Facebookon is kifejtették véleményüket az ügyről (Hont, Konok és Ceglédi ugyebár), a téma adásban is elő fog kerülni. A megmondóemberek véleménye közül szerintem Hont Andrásé problémás. Facebookon azt írta (amellett, hogy Gáspár egy „vallásellenes hülyegyerek”, a véleménye pedig „orbitális faszság”, ezen kívül sok magyarázatot vagy alátámasztást nem fűzve hozzá), hogy „ha nyilvánosan fogalmaz meg politikai állásfoglalásokat, akkor az egész szerv pártatlanságába vetett bizalmat ássa alá. (Jó, tudom, olyan amúgy sincs, de most ilyen elvi izékről beszélünk)”. Egy másik Facebook posztjában pedig azt írja (amellett, hogy szerinte nem kéne erről beszélni, de azért beszél róla), „Az sem kérdés, hogy ilyen véleménnyel valaki vállalhat-e munkát az államigazgatásban. Vállalhat. Azonban ezt követően vegye már észre, hogy ő köztisztviselő.”. Itt már tehát finomodott a véleménye (és számára a keresztelés tiltása sem orbitális faszság többé, csupán felesleges), de további kérdéseket vet fel, ezért írtam neki Facebookon egy üzenetet, melyben a következőket kérdeztem:
- Mivel ássa alá a környezetvédelmi csoport pártatlanságát az, ha az egyik tagja védi a gyermekek alaptörvényben rögzített, lelkiismereti szabadságról szóló jogát?
- Ha szerinte ilyen véleménnyel is lehet munkát vállalni államigazgatásban, és csak azt követően kell észrevenni, hogy az illető köztisztviselő, akkor miért érdemelt kirúgást Békés Gáspár 2018-ban megfogalmazott véleménye?
Hont András másnap reggel válaszolt is, válaszában a következőt írta:
„Tényleg hányszor kell elmondanom, hogy nem a 2018-as vélemény az ok, hanem amit azután művelt, hogy ezt előkaparták? Két posztban is leírtam. Meg el is mondtam. Egy köztisztviselőnek nem feladata vitára kihívni egy véleményportál főszerkesztőjét, legkevésbé sem feladata provokatívan továbbra is része maradni egy világnézeti vitának. Amit a fészbukon művelt, az pont ez.”
Hont András tehát úgy gondolja, hogy köztisztviselőknek távol kell maradnia a világnézeti vitáktól és a politikai állásfoglalástól, pártatlannak kell tűnniük. Hogy miért? Mert csak. Mert a hagyomány ezt diktálja. Amit szabad a kisembernek, nem szabad a Jupiternek.
Hont zárójelbe rakta, pedig a lényeg pontosan ott van: mindenki tudja, hogy nincs pártatlanság és nincs vélemény nélküli ember. Mindenki tudja, hogy a hivatalnokok is emberek. Akkor miről beszélünk? Miért is van szüksége akkor a hivatalnoknak színészkedésre? Kit nyugtat meg, ha a hivatalnok eltitkolja a véleményét? Engem biztosan nem. Arról nem is beszélve, hogy az alaptörvény úgy szól:
„Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.” (Szabadság és felelősség VII. cikk (1))
Nincs odaírva, hogy ez alól a köztisztviselők kivételek (vagy épp a gyerekek, ha a keresztelés jogosságát vizsgáljuk).
„Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.” (Szabadság és felelősség IX. cikk (1))
Nincs odaírva, hogy ez alól köztisztviselők kivételek. Ha az emberek úgy gondolják, hogy köztisztviselők nem fejthetik ki saját (világnézetileg nem feltétlenül semleges) véleményüket, az nem jogos, hanem egy hibás berögződés. Még akkor is, ha az Alaptörvény úgy kezdődik, hogy „Isten, áldd meg a magyart!”, ahogy arra Hont András is felhívta a figyelmet.
Ha azt akarjuk, hogy a politikusok és a köztisztviselők ne hazudozzanak, ahogy mondani szokták, akkor talán meg kéne engedni nekik, hogy igazat mondjanak!
