Gejzírek, tűzhányók, gleccserek…
Izland nevét hallva föld alól előtörő forró vízoszlopok mellett fotózkodó turisták jelennek meg szemeink előtt, ami nem is csoda, hiszen mára az észak-európai ország megtalálható minden valamire való utazási iroda népszerűbb célpontjai között.
Ez azonban nem mindig volt így. Izland gazdasága még az ezredforduló környékén is főleg a halászatra és a halfeldolgozásra épült. A 2008-2009-es gazdasági világválság azonban a szigetországban is éreztette hatását: kétszámjegyű infláció, magas munkanélküliségi ráta és csődközeli állapotba került bankrendszer jelezte a gazdasági recesszió mélyülését. Az izlandi kormány válságkezelő intézkedései közé bekerült az idegenforgalom nagyarányú fejlesztése is, amely az ország társadalmi-gazdasági profiljának nem várt mértékű átalakulását eredményezte: A 2010-es évek közepére a turisztikai szektor állította elő az ország GDP-jének tizedét, emellett a munkavállalók 12 %-ának is az idegenforgalom nyújtott megélhetést. 2008-ban az országba látogatók száma még 502 000 körül mozgott, tíz évvel később azonban már több, mint 2 340 000 turista kereste fel Izlandot.
A turisták számának megugrása azonban számtalan pozitív hatása mellett negatív hozadékokat is tartogatott. Izlandon hamar felismerték, hogy a látogatók ekkora tömegei óriási terhet jelenthetnek az alig 370 000 lakossal bíró szigetország ökoszisztémájának számára, így 2012-ben az új-zélandi Qualmark mintájára létrehozták az ország környezettudatos turisztikai védjegyrendszerét, a Vakinnt. A Vakinn szempontrendszere részletesen vizsgálja a védjegyre pályázó cégek, intézmények átláthatóságát, hulladékkezelését, energiafelhasználását és a szigetre látogatók megfelelő tájékoztatásáért végzett munkáját is. A szálláshelyek típusától függően a Vakinn különböző mértékű erőfeszítést vár el a fenntartóktól a környezettudatos, fenntartható idegenforgalom megteremtéséért. Egyesek alacsony fogyasztású izzókkal, mások a papíralapú nyugtáktól szabadulnak meg az elektronikus bizonylatok kedvéért, számos szállodában pedig helyben megtermelt alapanyagok felvásárlására törekednek. A szigetországban nem rég szén-dioxidot megkötni képes erőmű épült, sokan pedig a korábban népszerű bálnavadászat helyett már bálnafigyelésre hordják hajóikon a kíváncsi turistákat. A Vakinn által akkreditált cégek vagy vállalkozások (a védjegyrendszer honlapja nyolcvanegy ilyet tart számon) rendre sietnek tudatni az érdeklődő turistákkal, hogy milyen rendhagyó szempontok érvényesülnek a vállalatok működésének során. A kalandtúrák szervezésével foglalkozó Adventure Vikings honlapján például a következő nyilatkozat olvasható:
Az Adventure Vikingsnél, környezetvédelmi irányelvünk részeként, küldetésünknek tekintjük az izlandi természet védelmét, mindazokkal az állatokkal, emberekkel és más életformákkal egyetemben, amelyek az általunk felkeresett területeken élnek.
Az Íslandshotel szállodalánc pedig a nem újrahasznosítható hulladék, valamint az energia- és vízfelhasználás csökkentésére és az Íslandshotel tagintézményeiben felhasznált alapanyagok környezettudatos beszerzésére tett vállalásáról tudósít. Abban a folyamatban, amelynek során Izland a turizmusban rejlő gazdasági potenciáljának kihasználását sikeresen hangolta össze az ország természeti kincseinek megóvásával, döntő szerep jutott a Vakinn-nak.
A turisztikai védjegyrendszer alig egy fél évtized alatt lehetővé tette a fenntartható idegenforgalom megteremtését, elérte, hogy a turisták felelősséggel és tisztelettel viszonyuljanak az ország természeti és kulturális értékeihez.
