Magyarország a hely, ahol Milák Kristóf ezüstöt kap az olimpián és mindenki kiborul, mert a fotelban való vegetálás majd elmúlás sportjában jeleskedők úgy érzik, a kanapéhuszár cím mindenek tudójává tesz, nem pedig alpárivá. Ellenben senki nem beszél arról, hogy az EU-ban a legszegényebb ország lettünk hivatalosan, végül is valamiben elsőnek kell lenni. Szerencsére az áfa is világrekorder a titáni adók mellett, de legalább a kórházakban így sincs pénz. Tavaly tarolt a Semmelweis film, a magyar úttörő orvos hazájában műtéteket kell elhalasztani, mert a hőség miatt nem tudnak eredményes operációkat végrehajtani. Ámbátor lehet csak a betegeknek és személyzetnek szeretnének mediterrán nyaralást imitálni, ha saját erőből úgysem jutnak el soha a hanyatló nyugatra. A kórházak a lakosságtól próbálnak adományt kérni, fizessünk még egy kicsit, ha már így is a mi pénzünkön halnak meg az emberek.
Ha nem fizetem be az adókat megbírságolnak, ha elcsalom lecsuknak, ha befizetem lassan éhen halok. A börtön egyre jobban csábít. Ellátás és állandó társaság, ahelyett, hogy havi 200 ezret fizetek egy dohos pince lakásra, ahol megesz a penész és a magány.
Magyarország a hely, ahol az egyik legsikeresebb úszó 5 ezred másodperc különbséggel második lesz, és hirtelen mindenki tapasztalt edző lesz. De azt elfelejtik, hogy az olimpia előtt másfél héttel egy kisgyermeket úgy felrúgott a férfi, akire rábízták, hogy megpördült a levegőben, majd a fejére esett. Bár lehet, csupán tanította a kissrácot szaltózni, csak nem jött össze. A Yakuza SE vezetője volt ez a kedves úriember. Nyilván úriember, hiszen Varga Judit kitüntette őt néhány évvel ezelőtt. Ki kételkedne annak a nőnek a véleményében, aki szabadon engedett egy pedofilbujtatót? (Amely ügy részletei mindmáig ködösek) De nem ítélem el, ha valakit megismernék, aki Yakuzák névvel alapít sport egyesületet, nekem is rögtön a nemzeti értékek, összetartozás, szeretet és tanulás szavak jutnának eszembe, semmiképpen sem a világ egyik vezető alvilági szövetkezete. Jaj, Judit… szegényem nem tanult meg olvasni (amit bizonyít a kegyelmi botrány), így nem értesülhetett a yakuzák híréről.
Nem mondhatja nekem senki, hogy nem egy szimulációban élünk, ahol Magyarország a mémoldal. Egy ilyen súlyos esettel csekély időbeli eltéréssel kezdeményezték az oktatási intézményekben a telefonok kitiltását. Ha ezt az esetet nem veszi el egy kamera, soha nem derül ki, az iskolákban hasonló a helyzet. Naponta történnek visszaélések a tanárok részéről, ahogyan verbálisan vagy akár fizikailag abuzálnak diákokat. Az egyetlen bizonyiték pedig, ha felveszik ezeket videóra, és még így sem biztos, hogy igazat adnak a bántalmazottnak. A jakuza edző esetében is sorra bukkannak fel a volt tanítványok, és számolnak be gyakori verésről, megaláztatásról de még nemi erőszak vádja is felmerült. Ez a drága erőszakgombóc pedig csak annyit tudott reagálni, reméli, nem okozott traumát a kisfiúnak és sajnálja. Mi vagyunk a pacal és a bocsánatkérés birodalma, itt nem azért kérnek elnézést mert megtettek valamit, hanem mert kiderült.
Magyarország az a hely, ahol alkotmányos jognak érezzük azt, hogy minden olimpikonunk aranyérmet szerez, de azt már nem, hogy gondoskodjanak rólunk. A családi pótlékot nem hajlandó emelni a kormány, saját bevallásuk szerint olyan nemzetrre van szükségük, ami önellátó. Munkaalapú társadalomra van szükségük, amivel nem lenne baj, ha meg tudnák szervezni működőképesen. Jelenleg a multik élvezik az olcsó magyar munkaerőt és a támogatásokat, a kormányközeli cégek szintén, és maradnak a piaci cégek, akik boldoguljanak ahogy akarnak, a megfelelő munkaerőhöz nincs elég tőkéjük, a hozzá nem értő de megfizethető dolgozó pedig többet árt mint használ. Ennek ellenére közel 10 éven keresztül volt reálbér emelkedés, ez papíron remekül hangzik, a valóságban viszont számtalan embernek kell a létminimumon tengődnie. Ebben a vízfejű országban vidéken piszok nehéz munkát találni, főleg úgy, hogy minden 4. magyar funkcionális analfabéta, aluliskolázott. De az oktatást senkinek nem jutna eszébe támogatni, munkaalapú nem tudatos népre van szükség.
Magyarország az a hely, ahol, ha kiemelkedsz az úszásban, sem lehetsz elég jó, de egy közepesen rossz focicsapatban te lehetsz az Isten és a meki reklámarca. Itt nem számít a teljesítmény, sőt! Politikusként abban fogják innentől mérni a teljesítményt, hogy hányan varratják magukra az arcképed és a lakosság milyen arányban hív daddynek. A mommykat eközben kiszórjuk, menjenek haza főzni a saját daddyjüknek. Minél jobban feszül a nadrágod annál többen szavaznak rád, rohadtul nem fog senkit sem meghatni, hogy hirtelen NER bérencből lettél az ellenzék messiása. A középosztály becélzása forradalmi ötlet, az ötkertben balhézni még jobb. Az ebédemet sem bíznám arra, aki a 40-es éveiben éppen 20 éves lányokat próbál befűzni koktéltól bódult tudattal, de az a baj, hogy nincs jobb opció.
Magyarország az a hely, ahol, ha a világ második legjobbjának kiáltanak ki, a saját edződ vonja kétségbe a teljesítményed. Ahol az erősebb kutya erőszakolja meg az egész ország igazságérzetét, majd ad neki jóéjt puszit, hátha csendben marad. Itt, ha kiállsz az igazadért, legjobb esetben csak elveszted a vitát és elkullogsz, ha túl bátor vagy, ellehetetlenítik az életed. A keresztény értékek az inkvizícióban öltenek testet. 60-as fehér heteró férfiak döntenek a sorsod felett ebben a demokráciának csúfolt korrupt pocsolyában.
Megyek inkább felcsapok katonának, hisz Magyarország biztonsága és békéje közös ügyünk.
