Senkinek sem újdonság a TikTok és az Instagram előretörése a mai fiatalság körében, mint ahogy az sem, hogy a Facebook-ot egyre kevésbé használja a 30 év alatti korosztály. A Fiatalok a Nemzetért Alapítványnak (FANA) a fiatalok médiatudatosságáról szóló kutatásának apropóján október 25-én a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett konferencián mintha mégsem tudtak volna ettől a témától elszakadni a résztvevők.
Egyébként fontos témát boncolgat az alapítvány anyaga, több, mint 100 oldalon elemezve a kérdést. Ennek hátterét a FANA vezetője, Farkas Gergely részletezte, mint a konferencia első felszólalója. Noha részletes kérdőívet állított össze a FANA, a mintavételre több energia is juthatott volna, hiszen a tanulmány is elismeri magáról a 22. oldalon, hogy nem reprezentatív. A résztvevőket az EFOTT-on, a Campus Fesztiválon, illetve az MCC Feszt-en toborozták – érdekes lenne megnézni, mi változna, ha a készítők mondjuk Kolorádóra, Fishingre, vagy netalán a Szigetre is elmennének.
A készítők tehát nem bízták a véletlenre a részleteket, viszont néhány pillanat a konferencián még így is befért volna a forró kása kerülgetésének mintapéldái közé. Nem is várhatunk mást, amikor egy olyan országban szerveznek a médiatudatosságról kerekasztal-beszélgetést kormányzati résztvevőkkel, ahol az állami hírszolgáltatást a hírhamisító Papp Dániel vezeti. (Ő egyébként a FANA-t vezető Farkas Gergely volt országgyűlési képviselőhöz hasonlóan a Jobbiktól vándorolt át a Fidesz holdudvarába.) Emellett maga a kormány törölte el a médiaismeret tantárgyat a NAT 2020-szal: erről szintén nem esett egy szó sem, annak ellenére, hogy a válaszadók 86%-a szerint szükség lenne külön médiaismeret-oktatásra.
További figyelmen kívül hagyott kellemetlen adat volt a közszolgálati média iránti teljes bizalmatlanság: a kiadvány 96. oldalán prezentált grafikon szerint a válaszadók 72%-a szinte sosem, vagy többnyire nem hiszi el, amit a közszolgálati televízióban, rádióban lát, vagy hall (igaz, ezt 59% a “kritikusabb” televízióknál, rádióknál is hasonlóan érzi). Szintén beszédes volt az Ifjúságkutató Intézet vezetőjének, Székely Leventének a zavara is, mikor az egyik dián az ifjúság félelmeit elemezte. Ezek közül valamilyen oknál fogva ő az utolsó helyen szerénykedő mesterséges intelligenciától való aggodalmat emelte ki – mikor pedig sokkal többen tartottak attól, hogy a politikusok félrekormányozzák az országot.
A kiadványban szereplő grafikon a különböző forrásokból származó információk iránti bizalomról (lent), illetve Székely Levente prezentációjának egy diája az ifjúság félelmeiről (fent). Sajnos a rossz képminőség miatt kevéssé látható, de míg az általa kiemelt mesterséges intelligenciától csupán 22% tart nagyon, vagy jobban, addig a politikusok rossz kormányzásánál ugyanez az arány 45%.
Mindezek mellett persze nem szeretnénk eltagadni a konferencia létjogosultságát, és a három felszólaló (Farkas Gergely, Székely Levente, Pelle Veronika) közül utóbbinál valóban érezhető volt a lelkesedés és a törődés, ahogy a kutatónő a közösségi médián a 7-14 éves korosztályra leselkedő veszélyekről beszélt. Viszont végig érezhető volt, hogy nagyon hiányzik az egész eseményről azoknak a perspektívája, akikről tulajdonképpen szó van. Értem ez alatt a 18-29 éves korosztályt, vagy éppen az influenszereket, akiket gyakran emlegettek, de valójában vajmi keveset tudhattunk meg arról, hogy kik is ők, mit csinálnak, hogyan és miért – azon kívül, hogy a fiatalságot befolyásolják. A FANA által közzétett fotókon ugyan megjelennek fiatalabbak is, de csak mint passzív nézőközönség, ugyanis a felszólalók egyike sem tartozott ehhez a korosztályhoz.
Ami talán még nagyobb probléma ennél, hogy a Dr. Koltay András, az NMHH elnöke, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és Nagy-Vargha Zsófia ifjúságért felelős helyettes államtitkár részvételével lezajlott kerekasztal-beszélgetés sem kísérelt meg a témába mélyebben belemenni. Ezzel szemben inkább Maruzsának és Koltaynak az egyetemi éveikről történő humorizálása volt a középpontban, valamint az, hogy ki hogyan szabályozza otthon a különböző okoseszközök használatát. A beszélgetés talán legérdekesebb része az európai együttműködések tárgyalása volt, ahol Maruzsa európai “jó gyakorlatokra” való nyitottságával szemben Koltay azon sajnálkozott, hogy a televíziózásban az uniós irányelvek elsőbbséget élveznek, ezért a homofóbtörvény rendelkezéseit ezen a téren nem teljesen tartathatják be a magyar hatóságok.
Összességében tehát a konferencia megmaradt a közhelyek szintjén: élre tör a TikTok és az Insta, védeni kellene a fiatalokat az álhírektől és az online zaklatástól. Ami persze mind igaz. A mai magyar környezetben azonban ez nem csupán semmitmondó, hanem el is fedi azt, hogy a kialakult polarizációért és az álhírek elterjedéséért jelentős részben maga a kormány felelős. Márpedig ha komolyan vesszük a médiatudatosságot, akkor itt kellene kezdeni.
A konferencia végén pedig a Millenna képviseletében Pankotai Lili is feltette néhány kérdést Maruzsa Zoltánnak:
Borítókép forrása: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány
