Piszkos diplomácia vagy a jövőre való felkészülés?

Oszd meg!


Számos ország egyértelmű törekvései, a liberalizálódó kábítószerpiac felé, arra engednek következtetni, hogy az államok inkább gazdasági monopólium felé terelnék a drogok kereskedelmét.

A legalizáció, jelenleg egy terméket támogat, országonként eltérő hozzáállással. Az emberek által egyre inkább ismertebb és elfogadottabb marihuánát. Ha ez nem okoz jelentős társadalmi feszültséget, és más illegális drogok fogyasztásának növekedését, akkor akár további, most még nem törvényes módon hozzáférhető termékek is bekerülhetnek  új szabályozásba. Ahhoz, hogy ennek okait megértsük, át kell tekintenünk az államok drogpolitikáját. 

Feladták az országok?

 Az évtizedek során a drog elleni harcra elköltött súlyos összegek nem szüntették meg a szervezett bűnözői csoportok tevékenységét. Csupán úgy mutálták azt, hogy sokkal hatékonyabb és szervezettebb legyen. A fogyasztók számának csökkenése viszont nem volt egyértelműen megállapítható. Az USA-ban a War on drugsra elköltött több, mint 1 milliárd dollár súlyosan megterhelték az államkasszát, viszont nem járt olyan sikerrel, mint ahogy azt az elképzelői gondolták. Az államok elkezdtek rájönni arra, ha állami monopólium alá vonják első körben egy kis részét a drogpiacnak, akkor  már ezekből a bevételekből olyan  mennyiségű forráshoz jutnak, amit ártalom megelőzésre tudnak fordítani. 

Ráadásul nehezítik a szervezett bűnözői csoportok működését is, hiszen megindul a piac fehéredése. Számukra ez azt jelenti, hogy szépen lassan vásárlókat fognak veszíteni. Ez csökkenti a bevételeiket, ami szerepet játszhat abban, hogy visszaszoruljanak. Így javul a bűnügyi statisztika; csökken az erőszakos bűncselekmények száma, ebből pedig az következik, hogy akár a lakosság számára is érzékelhetően javul a közbiztonság.

 

Az új irány 

A trendekből arra következtetek, hogy 20-30 év múlva már lehet, hogy lehetőségünk lesz arra, hogy a hazai dohányboltok mintájára olyan boltok jöjjenek létre, ahol ma, még törvény által büntetett szerekhez lehet meghatározott mennyiségben és minőségben hozzáférni. A kormányok az ebből befolyó bevételt remélhetőleg inkább a droghasználat megelőzésére, és a használó felépülésre fogják fordítani. Mivel állami kézben lesznek ezek a boltok, ezért pontosan tudni fogják, mely szerből pontosan mennyi fogy. Azt is, hogy az adott fogyasztó mennyit, mit és hogyan fogyaszt. Így, ha a gyógyulás mellett dönt valaki, akkor a megfelelő szakemberek személyre szabott felépülési programot fognak tudni nyújtani a függő számára. Illetve a prevencióval foglalkozó személyek pontos és megbízható statisztikákat fognak kapni arról, hogy milyen szerek  népszerűek az adott időben, ennek köszönhetően a prevenciós programok együtt tudnak fejlődni a fogyasztókkal, ezáltal hatékonyabbá  téve a  megelőzésére tervezett lépéseket és egészségügyi programok fejlődését.

Erre talán a legjobb példa a német döntéshozók elképzelése, amely a fű legalizálását célozta meg. A német koalíciós pártok (főleg a liberális szárny) azt tervezik, hogy a marihuánát az általuk jóváhagyott boltokban lehet majd beszerezni. A döntés hatályba lépése előtt is már jelentős mértékű összegeket fognak ártalommegelőzésre, prevencióra és a rehabilitációt elősegítő intézkedésekre fordítani. Ha az ottani parlament elfogadja ezt a döntést, akkor további források fognak az állam részére rendelkezésre állni, annak érdekében, hogy magasabb összegeket tudjanak fordítani az állampolgárok védelmére. Európában Németország lehet az első nagyobb olyan állam, amely elindul ezen az úton. Ez a döntés, ha megvalósul, akkor gyökereiben változtathatja meg az uniós tagállamok hozzáállását ehhez a kérdéshez.

 

Baljós árnyak

Az irány kritikusainak jogos ellenvetései is teljesen elfogadhatóak. Fontos, hogy ha ilyen irányba mennek el az államok, akkor mindenképpen széleskörű egyeztetés szükséges mind a szakmai szervezetek, mind pedig a lakosság bevonásával ahhoz, hogy jelenleg még illegálisnak számító szerek legyenek elérhetőek majd később ellenőrzött úton. 

Fontos kiemelni, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ezek a szerek mind egészségromboló, mind pedig erős társadalmi hatással rendelkeznek. Másrészt pedig legalizálásuk növelheti a keményebb szerek iránti érdeklődést. Így, hogy teljes képet kapjunk, ezekkel is minden esetben számolni kell, ha személyesen, vagy egy szervezet álláspontját képviselve a liberalizáció mellett tennénk le a voksunkat.

Többek között az is fontos tapasztalat, hogy ha a függők, vagy alkalmi használók nincsenek azért hátrányban részesítve, mert szert fogyasztanak, hanem minden percben nyitva áll előttük az út annak érdekében, hogy kilépjenek ebből a körből, akkor valószínűbb, hogy képesek tudatos döntést hozni.Ennek következtében jóval nagyobb eséllyel választják a biztonságosabb, ismert eredetű, összetételű és kiszerelésű szert a kétes hátterűvel szemben.

Az állam felelőssége pedig az az hogy széles körben megadjon minden segítséget a szerfogyasztók számára kortól, nemtől, hovatartozástól, származástól és egészségügyi állapottól függetlenül. Másrészről törekednie kell arra, hogy azok, akik a szermentes többséget képezik, ne tapasztaljanak semmilyen olyan, a szerfogyasztáshoz köthető eseményt, amely ronthatja az általános komfortérzetüket, hiszen nem a többségnek kell alkalmazkodnia a kisebbséghez, ebben az esetben legalábbis biztosan nem.

Ahhoz, hogy értsük, hogy milyen úton haladt végig az emberiség, ami a tudatmódosítást illeti, és hogy átlássuk, hogy mi okozta a 21.század talán legnagyobb drogválságát, kicsit tekintsünk vissza.  Vegyük végig, hogy a  történelem során szer fogyasztás kultúrája hogyan változott, és hogy ez milyen hatással volt a nyugati kultúrára, a fogyasztóra, és az államközi kapcsolatokra

 

Bódító történelem.

A különböző bódító és pörgető szerek fogyasztása végigkísérte az emberiség történetét. Most a nyugati társadalom, kultúrkör. jellemzőbb szerfogyasztási szokásairól fog átfogóan szó esni. Az alkohol volt a történelem során és napjainkban a legmeghatározóbb, tudatmódosításra is alkalmas szer (ami használata óta csupán egyszer volt hosszabb időn keresztül  tiltva, erős állami beavatkozással, 1920-1933 között  az USA-ban). Fogyasztásának  egy időben egészségügyi okai is voltak, hiszen a nem megfelelő ivóvíz miatt sokan betegedtek meg, így a köznép körében a sörfogyasztás, míg az arisztokrácia köreiben a bor fogyasztása biztonságosabb alternatíva volt, vagy legalábbis annak tartották. A modern orvostudomány fejlődésével a kutatók számos olyan vegyületet vagy vegyületcsoportot felfedeztek, melyek hatékonyabban képesek módosítani az emberek tudatát. A függőség  fogalomként az után vált égetővé, hogy ezek a vegyületeket vagy vegyületcsoportokat egyre szélesebb körben lehetett elérni. Később ezeket a kémiai szereket a jogalkotó vagy illegális drogként, vagy pedig szigorú feltételekhez kötött gyógyszerként tartotta  és tartja számon.

Az illegális szerek fogyasztása a 60-as évek hippi mozgalmával vált a nyugati popkultúra részévé. Ennek a legfőbb bizonyítéka a Hair 1979-es megjelenése, amelyben romantizált körülmények között mutatják be két szer, pontosabban az LSD és a marihuána fogyasztását. Onnantól kezdve a filmekben érezhetően sokkal rendszeresebben jelentek meg ezeknek a szereknek a használata, illetve a hatása. Ezt én csak az első drog bummnak hívom, ami a mindenki által jelenleg is a drog fogalommal összefonódó szerek népszerűségét hozta el. A fűnek, az LSD-nek, a heroinnak és a kokainnak.

Az új hullám

A második drog bummot én 2007 és 2008 köré datálom. Innentől kezdve váltak népszerűvé az úgynevezett designer drogok. Ezek legismertebb képviselői a füvet imitáló herbál, a különböző kristály alapú kábítószerek, illetve a különböző tabletták, melyek főként szintetikus ópiát származékok, vagy ezek hatását utánzó egyéb szerek. A designer drogok előállításával foglalkozó üzletemberek rájöttek arra, hogy jobban megéri teljesen saját kézbe venni a kábitószerek termékfejlesztését és gyártását. Míg a mindenki által ismert szerek alapját képező összetevőknek egy része természetes módon érhető el, az ezen a piacon szereplő befektetők hamar rájöttek, hogy ha egy kézben tudják tartani a fejlesztést és a gyártást, akkor sokkal hatékonyabbá válnak minden szempontból. Mivel szintetikus módon állítják elő a drogokat, így  kivédik azt, hogy külső forrásból származó alapanyagot használjanak fel, melynek ára sokszor függhet az éves terméshozamtól. Ennek köszönhetően több profitra tudnak szert tenni és gyorsabban tudnak reagálni minden külső hatásra. Természetesen az is közrejátszott, hogy ezek a szerek- amelyek a 2010-es években váltak itthon is látható egészségügyi problémává- jogilag nem voltak illegális drognak tekinthető anyagok, hiszen frisseségükből adódóan előtte még nem léteztek, így se a jogrendszer, se a bűnüldözés nem volt erre felkészülve. Magyarországon egészen 2012 -ig  egy adott kémiai képletet minősítettek illegális drognak, így a gyártóknak csupán elég volt egy apró módosítást elvégezni, és máris legális szerként tudták forgalomba hozni “új fejlesztésüket”. Ezzel párhuzamosan a dizájner drogok elérhetővé váltak a darkweb mellett a hagyományos világhálón is.

A termelők ezekben a mindenki számára elérhető webshopokban, fürdősóként vagy pedig növényvédőszerként árulták ezeket a szereket, ezzel is elkerülve az esetleges jogi következményeket. Ennek köszönhetően a fogyasztó is ‘jól’ járt, hiszen biztonságban, gyakorlatilag névtelenül tudott hozzáférni az újdonságokhoz. Lebukás esetén se érte jogi következmény, hiszen a fürdősókat és a növényvédő szereket hivatalosan nem lehetett illegális drognak minősíteni se akkor, se most.

            Forrás: Pinterest.com

Drog politika: Made in China

 A kínai gyógyszergyárak és zuglaborok, azok amiknél erősen feltételezhető az, hogy újabb és újabb szintetikus szereket dobnak a piacra. 2023-ra 50 milliárd amerikai dollárt vállaltak a hivatalos kínai gyógyszergyárak különböző fejlesztésére elkölteni. Ez a tény kiegészítve a laza gyógyszerhatósági szabályozásokkal,  nagymértékben elősegíthetik azt, hogy ezek a gyárak szigorúan véve nem csak egészségmegőrző és közérzetjavító termékeket állítsanak elő hanem akár tudat és elmeállapot módosítására alkalmas vegyületeket is. A zuglaborok rendelkezésére álló anyagi forrásokról pontos adatok jelenleg nincsenek, és hozzávetőleges becslést sem tudunk alkalmazni ennek felmérésére.

A kínai kormánynak nagyon szigorú drogpolitikája van, ha az egyéni felelősség kerül szóba: súlyos következmények sújtják az állampolgárt, ha drogfogyasztáson kapják. Az alábbi eljárásrenddel kell szembenézniük ebben az esetben: a rendőrség által regisztrált drogfogyasztó leszel, akit folyamatosan monitoroznak és 1-3 évig terjedő állami fenntartású rehabilitációra kötelezhetnek. Kábítószerrel való súlyos visszaélés esetén akár halálbüntetés is kiszabható. Az kimondható, hogy Kínában a rendőrség kezében kerül a döntés minden esetben akkor, ha téged  droggal a zsebedben, vagy használat közben kapnak el, és gyakorlatilag a kötelező rehabbal a szabadságodtól is megfoszthatnak minimum 1 évre. A legtöbb embert ezek a következmények elijesztik attól, hogy ilyen szerekhez nyúljon.

Viszont ha azt nézzük, akkor a probléma gyökerére tessék-lássék intézkedések vannak, melyek igazából nem jelentek olyan kockázatot, amely visszatartja a dolgos vegyészeket és befektetőket (legtöbbször magát az államot) attól, hogy a designer drog is mint termék a portfóliójukat képezze. Mert a kínai bűnüldöző szervek ugyan bizonyos időközönként felszámolnak egy-egy ilyen zuglabort, vagy kötelezik a hivatalos laborokat az adott vegyület gyártásának leállítására, de ezek alapvetően látszatintézkedések.

 Erős külső diplomáciai úton történő nyomás esetén ez a szám látványosan megnő, a tiltott vegyületek számával együtt. Ezzel is azt bizonyítva, hogy ők mindent megtesznek azért, hogy az előállítás az országukban csökkenjen. 

Sajnos viszont az látható, hogy Kína valójában abban érdekelt, hogy ezeket a szereket aktívan használja, mint egy piszkos diplomáciai eszközt.Az megfigyelhető, hogy itthon 2010 környékén kezdte el átütni a társadalom ingerküszöbét a designer drog, mint fogalom.Az országunkban történő első észlelt esetek 2007-2008 körülre rakhatóak. Ezek akkor partidrogok voltak, ismert képviselőjük a KATI fantázianévre hallgatott. A legnépszerűbb szer itthon a Herbál volt, amit csak a szegények marihuájának tituláltak. 2016-os ára félelemkeltő. A fővárosban 1 gramm ára 500 forint volt, míg vidéken ez akár 300 forintra is csökkenhetett. Ebben az időben a fű grammonkénti ára 2000-2500 forint körül alakult.  Ez a szintetikus kannabinoid hatását tekintve erősebb mint a hagyományos THC. Viszont hamarabb kiürült a fogyasztó szervezetéből, neki így újabb adagra volt szüksége, hogy az elvonási tünetektől minél hamarabb megszabaduljon. Az megfigyelhető volt, hogy a nehèz és kilátástalan helyzetű  réteg körében terjedt el nagyon hamar. Árával az alkohol, és más illegális szerek nem tudtak versenyezni. Szomorú tapasztalat volt a szakemberek számára az, hogy már egészen fiatal esetekkel is találkozniuk kellett munkájuk során. A herbált használók a kezdeti kellemes érzés után ürességről számoltak be, amit már egy újabb adag sem tudott enyhíteni. Csak azért szívták újra és újra, hogy már a korábban említett elvonástól megszabaduljanak. A rendszeres használat gyors mentális leépülést eredményezett. Leszokás után sem volt biztos az, hogy a korábbi használó valaha felépül teljesen.  A fővárosban sokáig a gócpont a Hős utca és környéke volt. Vidéken a szer a legnehezebb helyzetű kelet-magyarországi falvakat vette célba. A zombi módjára mozdulatlanul, egyhelyben álló emberek ebben az időben meghatározó jelenségeknek számítottak országszerte. A kormány ebben az időben jelentős mennyiségű forrásokat vont ki az ellátórendszerből ezzel tovább súlyosbítva a kialakult helyzetet.

 Alapvetően így a kínai kormány már ekkor elindította az országunk gyengítését, és ezáltal megindította a befolyásszerzést burkoltan és tagadott módon. Amikor már úgy látta jónak, mindezt nyíltan és legálisan tette, például a Budapest-Belgrád vasútvonallal, vagy pedig a Fudan egyetem magyarországi campusának alapításával.

Más országoknak is szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy Kína így próbálja gyengíteni szuverenitásukat. Egyiptomban például egyre népszerűbb kezd lenni a Tramadol nevű szintetikus ópiát származék, melynek teljes része importból származik. India és Kína osztozik az ország függőinek zavartalan kiszolgálásában. A sokszor bizonytalan politikai vezetés nem igazán tudja visszaszorítani ennek a szernek a terjedését. Az a helyzet áll fenn, hogy az egyiptomiak népszerű afgán mák alapú kábítószerének ellátása kiszámíthatatlan, illetve a Tramadol beszerzési ára a fogyasztó számára olcsóbb, mintha az előbbit választaná, hiszen a Tramadol ára mindössze tablettánként 5 egyiptomi font, míg a heroin és az ópium 50-80 egyiptomi font között mozog. Így a Tramadol gyakorlatilag mindenki számára elérhető kábítószer, melynek hatása nem marad el az ópiumtól és herointól, Illetve tabletta formájából adódóan sokkal könnyebb szállítani, és fogyasztani is.

A 21.századi ópium háború kapujában?

A nyugati államok közül először az USA-nak kellett komolyan szembenéznie a kínai drogok pusztító hatásával. A Kína által az országba bejutatott Fentanyl valódi krízist okozott az országban. A heroin alternatívájaként használt Fentanylt sokkal könnyebb túladagolni, aminek a legtöbb esetben halál volt a vége. A hatásmechanizmusa legjobban az Euphoria című sorozatban van érzékeltetve, ahol a drogfüggő főszereplő Rue, találkozik a dealere elosztójával, aki újdonságként mutatja be neki ezt a szert. Használatának köszönhetően a fiatal lány órákon keresztül fekszik eszméletlenül, mire teljesen kitisztul. Az amerikai adminisztráció hamar realizálta a problémát, kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a kínai kormánnyal, melynek eredményeképpen a kínai kormány egy erős gesztust tett annak érdekében, hogy a helyzet megoldódjon. Több mit 100 függőséget okozó kémiai vegyületet tiltott be 2015-ben, köztük a Fentanylt, illetve annak összes származékát, hiszen bár ez a szer Amerikában csak az orvosoknak volt elérhető szigorú esetekben, főleg aneszteziológia során, addig Kínában ennek az előállítása és használata nem volt szigorúan véve

 

Ebben az időszakban, hogy a kínai kormány mutassa, hogy elkötelezett a drogok elleni harcban, jelentős mennyiségű zuglabort (1. ábra) számolt fel. Észlelhető, hogy azzal egy időben, hogy elfogadták a több mint 100 vegyület tiltását, érte el a csúcspontját a rendőrségi fellépés (1.ábra). Erre azért is volt szükség, mert az USA-ban ekkor még tartott a drogok elleni háború, és számukra az evidens volt, hogy összehangolt akciók keretein belül számoljanak fel droghoz bárhogyan köthető szervezett csoportokat. A kormányközi tárgyalások változó intenzitással egészen 2017-ig zajlottak.

           1. ábra Kínai zuglabrok melyeket a rendőrség felszámolt, Metamfetamin,Kristálymet,Ketamin ( forrás: EMCDDA)

Hiába volt meg a politikai akarat és a diplomáciai együttműködés ekkor, sajnos a Fentanyl fogyasztás rohamosan nőni kezdett az országban. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt 2018-ban a Trump-adminisztráció meghirdette a kereskedelmi háborút Kína ellen. Számos nagyvállalat lett hirtelen feketelistára helyezve. A legismertebb közülük az akkoriban az amerikai piacra éppen betörni készülő Huawei. A kínai vezetésnek így nem volt érdekében tovább csökkentenie a Fentanyl exportálását az országba, és szigorúan venni azt, amiben az előző amerikai kormánnyal megállapodtak.

 Az sem segített, hogy ebben az időben Trump nyíltan a kínai kormányt okolta számos nemzetközi fórumon a kialakult válságért. Kína hivatalos válasza szerint az amerikai kormány maga tehet arról, hogy az ópiumhoz köthető krízishelyzet ilyen mértékben eszkalálódott az országában. Ez részben igaz, hiszen az orvosok egy időben gyakran írtak fel ilyen típusú szereket, főként ópiát tartalmú fájdalomcsillapító szereket, köztük már az egyiptomi esetből is ismert Tramadolt, sokszor nagyobb mennyiségben, mint az szükséges lett volna, mert a nagy gyógyszeripari cégek a felírt mennyiségek után meghatározott mennyiségű jutalmat osztottak vissza az orvosoknak. Az viszont vitathatatlan, hogy a Kínából érkező jelentős mértékű Fentanyl megdobta ennek a vegyületcsoportnak a népszerűségét.

                          2. ábra Fentanylhoz  (piros görbe)  és az összes opioidok-hoz (sárga görbe) köthető, túladagolásból következő halálozások száma egy évben az USA-ban. ( forrás DEA )

A Fentanylhoz köthető halálozások száma (2. ábra ) azt mutatja, hogy a Trump-adminisztráció lépései ellenére nagymértékben növekedett ezen szer fogyasztása, amit egyébként hivatalosan az országban a mexikói kartellek terjesztenek, viszont maga a szer pedig Kínának köszönhető, és ők látják el a kartelleket folyamatos utánpótlással. A Fentanyl népszerűségének hatására más csoportok is elkezdtek foglalkozni ezzel. Ők nem Kínától, hanem saját úton szerezték be ezt a szintetikus és halálos szert. Számos kis labort hoztak létre főleg a mexikói határ közelében. Ez is azt mutatja, hogy Kína képes volt a fogyasztásban trendet formálni egy tőle sok-sok mérföldre lévő, teljesen más kultúrájú országban.Végső soron Kína egy, a két ország diplomácia szinten történő ellentétek feloldását úgymond elősegítő gesztust tett 2019-ben, ismét a Fentalyra koncentrálva, és az ahhoz hasonló hatású szerek tiltása mellett tette le a voksát. Az megfigyelhető ebben a történetben, hogy bár az USA érezte úgy, hogy képes a gazdasági tiltásokkal gyengíteni Kína világpiaci erejét, gyakorlatilag nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert a Fentanyl gyors terjedésével gyakorlatilag jelentős mértékű lépéshátrányba kerültek Kínával szemben. Hiszen az ország belső egyensúlya és az állampolgárok egészsége függött egy olyan nagyhatalomtól, amely számos dologban teljesen más álláspontot képvisel, teljesen más a hatalmi berendezkedése;  nem mellesleg a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb gazdaságával rendelkezik.

Kína jelenlegi  drogokhoz köthető magatartása vészesen hasonlít a Brit Birodaloméra, amely annak érdekében, hogy gyengítse a kínai kormányt, és Kína társadalmát,  kereskedőhajóin keresztül ópiummal árasztotta el az országot. Ennek a vége a két ópium háború volt, amely 1839-1842-ig, illetve 1779-1869-ig tartott. Kína valódi traumaként élte meg az esetet, az egyénre fókuszáló szigorú belföldi drogpolitikája részben ennek is köszönhető. A kínai kormány tanult a törtélmi példából. Erős függőséget okozó szereket juttat olyan országokban amikkel gazdasági vagy diplomáciai ellentéte van. Ugyanazt a receptet követik, mint a Brit Birodalom, csupán annyival súlyosabb a helyzet, hogy a fejlett orvostudománynak köszönhetően ha kell, akkor akár legális utakon is be tudja juttatni az adott országba vagy országokba azokat a szereket, amelyek mind a közbiztonságot, mind pedig az adott ország jólétét fenyegetik.

 

           Forrás: Pinterest.com, Ópium Fogyasztók

Akkor az egész nyugat majd a lábuk előtt hever?

Kína szerepe a drogpiacon kezd egyre fontosabbá válni, és az is látszik, hogy Kínával nyíltan szembe menni kevés ország tud. Akik mégis ,azok  se biztos, hogy eredményt érnek el vele. Kína növekvő globális erejének egyik fegyvere az, hogy gyakorlatilag bármilyen mennyiségben képes ezeket a szereket előállítani, és bár hivatalosan az államhoz ez a tevékenység nem köthető, de a gyógyszergyárak és a kínai gyógyszerhatóság nem igazán szab gátat ezen szerek megjelenésének, miközben pedig a Kínai kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy belföldön lehetőleg ne alakuljon ki olyan krízis, melyet részben ő generált az USA-ban.Más szempontból is érdemes Kínára figyelni, hiszen, ha az elméletem beigazolódik, és állami kézbe kerül a drogpiac egy része, akkor a legalizálás okozta forgalomnövekedést Kína fogja legjobban kiszolgálni, hiszen már most is kiemelkedően fejlett ez az ágazatuk, sok bevételt realizálnak, és képesek lesznek elegendő tőkét befektetni annak érdekében, hogy kiszolgálják ezt a típusú forgalomnövekedést.

Ez egy újabb olyan ágazat lehet, ahol Kína versenyelőnyre tud szert tenni, sőt, arra is meg van lehetőség, hogy monopol helyzetbe kerüljön ilyen téren. Ez mind gazdaságilag, mind diplomáciailag növelni fogja a befolyását szerte a világban. Főleg Amerikában és Nyugat- Európában, mivel véleményem szerint ezek azok a régiók, ahol legliberálisabban állnak a drogpolitikához, és kezdenek afelé hajlani, hogy nem a tiltás, hanem a megelőzés hozhatja abban a kulcsot, hogy a drogfogyasztás csökkenjen, és a drogfogyasztáshoz köthető mind használatból, mind pedig a tejesztéséből, mind pedig az ellene folytatott harcból származó halálesetekkel egyetemben.

 

A téma kidolgozásához, lektoráláshoz két szakember is a segítségemre volt. A szerek pontos leírását, hatását Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns ellenőrizte. A témát inspirálta Baranyi Tamás tanár úr, akinek egyedi, és lebilincselő órái adták az ötletet az előbb olvasott maratoni cikkemhez. A szerkesztőségből Békés Gáspárt és Székely Anna Liviát emelném ki, akik végig konstruktívan álltak a cikk ötletemhez és segítették annak szerkesztését.

 Személyesen ezt az írást, azoknak a barátoknak, ismerősöknek, és lelkes Millenna olvasóknak küldöm karácsonyi meglepetésként, akikkel személyesen mint szerkesztőség, vagy személyesen mint barát nem tudok, tudunk találkozni az ünnepek forgatagában. Innen is sikerekben gazdag új évet, és nyugodt, békés karácsonyt kívánok nektek.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.