Mike Tyson visszatérése mellett a legnagyobb bokszeseménynek ígérkezett Donáth Anna momentumos EP képviselő és Varga Judit igazságügyi miniszter vitája (mondjuk azóta is várom a Bayer-Hont valódi bunyót, ami elől előbbi elfutott). A vita elején jópofán elmondták, hogy tegeződni fognak a barátságosság jegyében (én is keresztnéven írom őket akkor). A Fidesz azonban nem igazán szereti a tiszta játszmákat: a moderátor a HírTV-s Földi-Kovács Andrea lett, aki minden, csak nem elfogulatlan.
Nem véletlenül az elvileg jogállamiságról szóló vita egyik kezdő kérdéseként azt tette fel, hogy miért lépnek koalícióra Gyurcsánnyal, aki a jogállamiság mumusa Varga szerint (akkor 10 év alatt hogy nem csukatták le?), illetve hogy miért kooperálnak az antiszemita Jobbikkal (ezek máskor egyébként legitim kérdések, bár nem a Fidesztől).
Varga taktikája nem volt túl bonyolult, elsősorban a kormány áldozati szerepét hangsúlyozta a demagógok szokásos érzelmi manipulálásával, olyan kifejezéseket használva, mint a sértés (3x), becsület vagy vörös vonal. Ezen kívül körülbelül még két-három panelt magolt be, biztos azt gondolták a szavazóik többet úgyse jegyeznek meg. Továbbá igyekezett mindent relativizálni, azt állítva, hogy a jogállamiság relatív, más országokban is hiányoznak bizonyos elemek, ergo ez csak méltatlan összeesküvés.
A fairplay helyett már az elején személyes támadásba lendült, azzal vádolva Anna Vera Jourovát, az Európai Bizottság alelnökét, hogy ‘jól informált álhírekből’. Ez már csak azért is nevetséges, mert 109 helyreigazítási pert vesztett 2018-ban a kormányközeli média, míg az ellenzéki (mely elvileg túlsúlyban van) csak 14-et.
Anna az első két kérdésnél még csodálkozott Judit és a moderátor terelésén, de gyorsan kapcsolt, és rövid válaszok után visszatért a fő témához, nem hagyta eltéríteni magát. Ezek után Judit turbóra kapcsolt, és ‘bűnben fogant pártnak’ nevezte a Momentumot, mert ‘elvették egy nemzet álmát’ a nolimpia kampánnyal (az olimpiai pályázatot Orbán mondta le, népszavazás kiírása helyett, lehet mégse erről álmodott a nemzet?); sőt, a politikájuk csak egy ‘nyugati divat’, amit a ‘magyar társadalomra akarnak ráerőltetni’ (mint a kereszténységet I. István?).
Ezek után az övön aluli ütésekre Anna erőteljesebb stílusra váltott, és innentől kezdve sokszor egymás szavába vágva vitáztak a résztvevők, a moderátor haszontalanságából adódóan nem zavart sok vizet. A momentumos képviselő ezek után folyamatosan sorozta a minisztert, számonkérve a korrupciót, a közmédia megszállását, a viták elmaradását (elvileg Judit konstruktív vitákra vágyik az ellenzékkel, habár tudtommal egy javaslatuk nem ment át a Parlamenten 10 év alatt).
Varga Judit ezek után jobb híján arra hivatkozott, hogy bizony ő jeles szakvizsgával, a ‘munkások között’ lapátolta a brüsszeli jelentéseket az EU-nak, és mindenki dilettáns volt. Éppen ezért ő nem importálja a nézeteit, mert ezek Tapasztaltok. (Annának ilyen gondolom nem lehet). Később azt is megtudhattuk, hogy a cigánykérdéshez is jobban ért, mert Borsodban nőtt fel, gondolom akkor Farkas Flóri és Járóka Lívia nem is lopták el a felzárkóztatási pénzeket, igaz előbbi a bizonyítványát nem találja, nem hogy a forrásokat.
Anna helyesen felmérve a viszonyokat egyre inkább kifelé kommunikált, és alaposan kifejtette, hogy a magyar emberek legalább egy részének elemi vágya a szabadság, és ez nem import. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek kisebbségben is van szerepe, és számonkérte, hogy miért teljesen üresek a kormánypárti padsorok az ellenzék által kezdeményezett vitákon, már ha egyáltalán napirendre veszik őket. Judit válasza: ez egyéni döntés. Ki ne szeretne így munkába járni?
Judit jobb híján motyogott valamit a Momentum stílusáról, miközben Anna kombókat tolva darálta le az alaposan előkészített érveket. Később kommunista érvnek minősítette Anna mondanivalóját, meg úgy egyáltalán a jogállamiság kritikáját, mire Anna kifejtette, hogy számos eleme a magyar rendszernek összeférhetetlen bármilyen megközelítéssel:
Anna: „Polt Péter pártkatona”
Judit: „nem fideszes, nem tudom miről beszél”
Judit szerint az ügyészség jobbanteljesít, mert az általános vádemelések aránya nagyobb, mint máshol. Hogy ennek mi köze a politikai elit bevédéséhez, nem tudni.
Judit ezek után témát váltott, és felvetette, hogy a kisebbségvédelmet nem tekinti fontosnak, ezzel Anna egyet is értett. Ezek után reklámüzemmódba kapcsolt, és Járóka Lívia és Vecsei Miklós érdemeit ecsetelte, utóbbi biztost elvileg az EU-s fejesek is dicsérték.
Judit szerint „a kormány 10 év alatt megtett mindent, hogy […] minden embernek megadja a munka becsületét” Ehhez képest Szijjártó szerint „Az alacsony átlagbér a magyar gazdaság egyik legfontosabb eleme”. Úgy fest, nem csak a jogállamiság, hanem a becsület definíciója is relatív. Anna is hasonló logika mentén azt kérdezte, hogyha ilyen fontos a felzárkóztatás, miért vont el aprópénznek számító forrásokat a kormány például Iványi Gábor karitatív szervezetétől, vagy az Igazgyöngy Alapítványtól. Hozzátette, hogy a magyar romastratégia pénzfelhasználása pazarló volt és nem hozott strukturális változásokat. Végül azzal zárta, hogy maga a miniszterelnök cigányozott a közmédiában, majd a lex-Gyöngyöspatával akarja a szegregációt bebetonozni.
Judit szerint mindezt a ‘józan ész diktálja’, és csak ‘propagandaszöveg’ ennek kritikája, és amúgy is csak a szocik tehetnek minderről. Anna pont itt kezdett el igazán belejönni, és tovább püfölte a témát, tételesen cáfolt, kijelentette, hogy a bírói döntés nem csak a szocialista időszakot említette. Judit nem sasszézott ki a sarokból valamiért, így megint megkérdezte Anna, hogy akkor miért kell a MET iskoláitól pénzt elvonni. Ezeket Judit ‘speciális eseteknek’ nevezte, majd biztosított mindenkit, hogy ‘megvoltak az eljárások’ mint egy jogállamban, propagandistának nevezve Annát, akit ekkor már nem lehetett megállítani, és megkérdezte, hogyha minden az eljárásoknak megfelelően alakult, akkor Iványi egyháza miért nem kapta meg a Strasbourgban jogerősen neki ítélt pénzt a magyar államtól. Ebből a verésből végül a moderátor húzta ki Juditot az idő szűkösségére hivatkozva, megmentve őt a kiütéstől.
Így át kellett térni a német elnökség javaslatára, melyet mindkét fél kritizált. Végül visszakanyarodtak a jogállamisághoz, melynek keretében Judit szerint a pénzeket nem lehet elvonni ha nem konkretizálják, hogy mit szegett meg a kormány, Anna szerint viszont nagyon is kimutatható, mi a probléma, és pont hogy az emberekhez akarják a forrásokat eljuttatni. Végül a közönségkérdésekre válaszolva kiderült, hogy Judit szerint Nyugat-Európában ‘liberális diktatúra van’, és ezért még a konzervatívok se vállalják a véleményüket, mert tönkreteszik őket a liberálisok és a média. (Szegénykék).
‘A Fidesz mindig is ott volt, ahol most áll, míg a világ megy egy erősen liberális irányba’ (khm liberális internacionálé), a keresztény-konzervatívok sajnos koalícióra kényszerülnek, és különböznek a demokratikus hagyományok nálunk. Itt Anna rákérdezett, hogy mégis mi az a keresztény-konzervatív valami, mire megtudhattuk, hogy ez a vélemény vállalását jelenti a migrációról, családról, vallásról. Anna szerint érdekes, hogyha valaki szerint a keresztény-konzervatív értékrend keretében befogadó és nem kirekesztő, akkor az csakis a liberális médiaterror eredménye lehet. Judit azonban nem gondolkozik azon, hogy ez a fogalom ‘PC-e’. A vita végül ezzel ért véget, melyet Judit szerintem egyértelműen elvesztett, azonban nem ütötték ki.
Végig látszott, hogy Varga és Földi-Kovács alapvetően úgy kérdeztek-válaszoltak közösen, hogy abból a kö(s)zmédia és a KESMA száz lapja gyúrhasson valami összeesküvés-elméletet. Olyasmire számítok, hogy Donáth Anna Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnökének legjobb barátja, és kézenfogva akarják elpusztítani a mi nagy és erős országunkat. Ebben a vitában a Fidesz alapvetően nem győzni akart, mivel tudta, hogy védhetetlen dolgokat tettek a gyűlöletkampánytól az egyetemek beszántásáig. A cél az volt, hogy mind a 12 menetet, avagy 50 percet túlélje a ringben Annával, a bíróval összekacsintva kitáncolva a sarokból, amikor oda szorítják. Ezért ment a gyurcsányozás, a témák, fogalmak relativizálása. Minderre azért volt szüksége, mert a fideszesek szinte sose vállalnak vitát, amit sehogy se lehet jól védeni. Annyit kellett ma elérniük, hogy elmondhassák, lám, mi V.I.T.Á.Z.U.N.K.. Ez a jogállamisági jelentés megjelenése előtt külön jól jött, és nem véletlen, hogy erre fűzték fel a beszélgetést jelentős hányadát is. Számítottak arra, hogy Annát nehezen lehet majd megfogni, sőt, kemény ellenfél lesz, és ez így is lett, ezért a KO-t kellett elkerülni, ami sikerült is. Ugyan pontozással egyértelműen Anna nyert, hiszen sokkal több kérdésre válaszolt érdemben, mint Judit, a kiütéses győzelem elmaradt, habár ezért a momentumos képviselő mindent megtett azt leszámítva, hogy nem ragaszkodott egy-egy témához és hagyta ezáltal kitáncolni ellenfelét. Ez pedig így a Fidesznek megfelel, hiszen ők alapvetően mindig a nagyobb kommunikációs/propagandaértékét nézik az eseményeknek. A vita eredménye ezáltal talán döntetlennek minősíthető. Amit viszont abszolút pozitívumként ki tudok emelni, az 100%-ban nőkből álló vita, melyben a tartalomtól függetlenül megmutatták a szereplők, hogy bizony nekik is ugyanúgy megy egymás gyepálása, vagy a politizálás, mint a pasiknak. Lassan megérik ez az ország egy női diktátorra!
