Délibábban gazdag, kánikulával teli időjárással kanyarodunk rá a vénasszonyok nyarára.
A levelek már kezdenek rozsdásodni, de itt-ott még megbújik rajtuk néhány zöld folt.
A beton szinte megolvad. A légkondik lágyan duruzsolnak, míg a lakótelepi tömbök óriási hősugárzóként ontják magukból a meleget.Folytatás
Nemi szerepek, felnövés, megszáradt ételmaradék a tányér szélén. Szervác Attila novellája a Millennán. Folytatás
„Állok a kereszteződésben, remegek, nem merek se jobbra, se balra megindulni. Pusztán a fejem robban szét. Állok és bámulok, miközben a szörny átölel, és álomba ringat.”Folytatás
„– Ma volt az első véradásom – tört ki a másikból az őszinteségroham. – Egészen jól bírtam, ahhoz képest, hogy félek a vértől, és a tűtől, ugye? – kérdezte Dubov, de Golo csak megvonta a vállát, pedig ezernyi sötét gondolat hömpölygött a fejében.”Folytatás
