Ha a jövedelemszerzésre gondolunk, akkor nem újdonság, ha azt mondom, egyre többen és többen vállalnak külföldön munkát. Viszont nem csak felnőttek, hanem iskola mellett dolgozó fiatalok is a külföldi diákmunka felé kacsintgatnak. De hogy miért?
Először is tisztázni kell azt, hogy ez a lehetőség a határ mellett élő embereknek kedvez a leginkább, hiszen egyes esetekben könnyebben elérhető számukra külföldön egy munkahely, mint a saját lakóhelyükön. Személyes példa alapján én a Nyugat-Magyarországi régióról tudok nyilatkozni, hiszen én is itt élek. Az emberek nagy százaléka kihasználja a határon túli adottságokat (ezt nem is teszik rosszul) és sokszor órákat ingáznak Ausztria közelebbi és távolabbi helyeire a magasabb bérért és a jobb körülményekért. Már talán az itt élő emberekbe szinte bele is van kódolva, hogy ezt tegyék.
Ezért felmerül a kérdés, hogy miért robotolnának az ilyen helyen élő diákok alacsony órabérért, ha van más lehetőség? Sok szomszédos országban, így a mellettünk fekvő Ausztriában is magasabb a bérezés, mint hazánkban, még ha ugyanarról a munkakörről is beszélünk. Egy McDonald’s-ban dolgozó fiatal átlagos bruttó órabére 1800 és 2000 forint között mozog, míg Ausztriában, a határtól fél órára ez 10 euró. Aki külföldön szeretné diákmunkára kötelezni magát, általában jobb munkakörülményekkel találkozik és szívesen fogadják is, hiszen ilyen területeken munkaerőhiány van. Ha egy gyorsétterembe ellátogatsz a határ mellett, nem meglepően sok magyar hanggal fogsz találkozni.
Bár az országban 2022. január 1-én bevezetett rendelet, miszerint a 25 év alattiak adómentességet élveznek, megemelte a fiatalok, így a diákmunkát vállalók bérét, pontosabban nettó jövedelmét is, még mindig nehezen sikerül felvenni a versenyt a külföldi fizetések összegével. Ausztriában az órabérek általában 8-15 euró között mozognak, amely átszámítva körülbelül 3200-6000 forint. Akik diákként ilyen lehetőségre tudnak szert tenni, szerencsésnek érezhetik magukat, viszont különböző kihívásokkal is szembe kell nézniük, mint például az utazás és ennek költsége vagy pedig az időráfordítás, hiszen akik a lakóhelyüktől messzebb tanulnak a hétköznapokban, azok általában csak hétvégén tudnak dolgozni menni. Mégis sokan vállalják ezt, nem véletlen.
A problémát én a következőben látom: ha az emberek már fiatal korban külföldön vállalnak munkát, és a számuk egyre csak növekszik, akkor mire számíthat az ország később e szempontból? Az elvándorlás egy súlyos probléma az országban, amelynek az sem kedvez, hogy akinek lehetősége van, már külföldön vállal diák éveiben is munkát. Ha ezek a fiatalok megszokják a külföldi munkabéreket, körülményeket, akkor elég csekély az esély arra, hogy a későbbiekben Magyarországon fognak munkahely után nézelődni. A határmenti régiókban pedig különösen nehéz lesz majd a munkaadóknak képzett, fiatal munkaerőt találni, ha azok nagy része külföldön dolgozik. Az lenne a cél, hogy ezeket a más országokban szerzett tapasztalatokat ne csak megszerezzék az emberek, hanem azt haza is hozzák. A kérdés végső soron pedig az, hogy vajon képes lesz-e az ország olyan körülményeket megteremteni, amelyekkel a fiatalokat nem csak itthon tudja tartani, de vissza is csábítani.
De mit kéne tenni ehhez? Természetesen a versenyképes bérek megteremtése lenne az alapvető lépés a megfelelő munkakörülmények biztosítása mellett. Sokaknak problémája akad azzal kapcsolatban is, hogy a külföldi munkavállalás után nem tudnak beilleszkedni a magyar viszonyokba, ezért valamilyen formában támogatni kellene őket, hogy újra munkába tudjanak állni itthon. A nehézségekhez hozzátartoznak az anyagiak vagy akár a szülővé válás utáni visszatérés, hiszen már nem csak egy egyén, hanem egy család életéről van szó. Az is felmerülhet, hogy a visszatérők esetleg idegennek érzik magukat a saját hazájukban, hiszen a külföldi baráti körüket vagy kapcsolatrendszerüket elveszítik.
Tudni kell azonban, hogy nem csak Magyarország, hanem más ország is jár hasonló cipőben. Romániában például becslések szerint akár több, mint harmada az aktív korú lakosságnak (kb. 4 millió ember) külföldön dolgozik, mivel az ország számos gazdasági problémával küzd. Az elvándorlás fő oka ebben az országban a viszonylag alacsony bérek és az életszínvonal, ezért az emberek jellemzően a nyugat-európai országokba mennek dolgozni. A két ország között több tekintetben is párhuzamot lehet vonni, így például a politikai instabilitás is hozzájárul a tömeges elvándorláshoz az életszínvonal és a munkakörülmények mellett. Bár Románia elvándorlási aránya magasabb, ha nem változtatunk valamit hazai szinten, akkor Magyarország sincs messze attól, hogy végleg elveszítse a munkaerőpiac jövőit, a fiatalokat.
Fotó: Ivan Vi: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/penz-keszpenz-valuta-penznem-20843728/
