Oszd meg!


Amikor múlt pénteken Recep Tayyip Erdoğan török elnök egy elnöki rendelettel megszüntette az Isztambuli Egyezmény ratifikációját, nők tömegei mentek a török városok utcáira tüntetni. További tüntetéseket is terveznek.
Az Európa Tanács kötelező erejű egyezménye a családon belüli erőszak megszüntetését és az elkövetők megfelelő büntetését célozza. 34 európai ország írta alá, 2014-ben lépett hatályba.
A tüntetők szlogenjei között többek közt „Az Isztambuli Egyezmény életeket ment” és a „Nem fogadjuk el egy ember döntését” szlogenek hangzottak el. Nőjogi aktivisták, jogászok és ellenzéki politikusok egyaránt elítélték Erdoğan rendeletét azt mondván: nem jogszerű, hogy a parlament által ratifikált egyezményből egymaga kilépteti az országot.

Törökországban naponta halnak meg nők, és az ellenzők szerint Erdoğan lépése tovább növeli a nőkre leselkedő veszélyt. Az
Állítsuk meg a nőgyilkosságokat platform szerint Törökországban 2020-ban legalább 300 nőt öltek meg, többségüket a partnerük, és további 171 nő gyanús körülmények között halt meg.

Törökország volt az első állam, amely ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, mégpedig 2012-ben, a parlament egyhangú szavazatával. A ratifikálást aktívan támogatta a Kadem (Nők és Demokrácia) szövetség is, amelynek alelnöke Erdoğan elnök lánya. Egyszer még maga az elnök is hivatkozott az egyezményre mint annak bizonyítékára, hogy Törökország élen jár a nemek egyenlőségének terén.

Akkor most miért vetette el?
Erdoğan politikai pozíciója azonban az utóbbi időben megingott. Az Isztambuli Egyezményből való kilépést saját konzervatív pártja (AK, Igazság és Fejlődés Pártja), valamint az iszlamista Boldogság Párt keményvonalas tagjainak a nyomására lépte meg. Ezek ugyanis úgy vélik, az Isztambuli Egyezmény ösztönzi a válást és aláássa a hagyományos családi értékeket. Különösen problémásnak találják, hogy az egyezmény minden áldozatot véd a diszkriminációtól, szexuális irányultságától és nemi identitásától függetlenül. Attól tartanak, hogy ez az egyetlen kitétel a melegházasság legitimálásához vezethet.

Erdoğan szóvivője, Fahrettin Altun szerint az Isztambuli Egyezmény eredeti célja valóban a nők jogainak védelme volt, azonban eltérítette ettől az iránytól „egy olyan csoport, amely a homoszexualitás normalizálására törekszik”, így most már nem kompatibilis a török társadalmi és családi értékekkel.

Az iszlamista gyökerű AK párt egyre gyakrabban hangoztat LMBT-ellenes álláspontokat. Süleyman Soylu belügyminiszter például egy Tweetjében „perverznek” nevezte az LMBT+ embereket.

Az AK vezetősége kijelentette, hogy a családon belüli erőszak problémáját az Isztambuli Egyezmény helyett a jogrendszer reformjával és egy új „Ankarai Egyezménnyel” kívánják megoldani, amelynek ereje „a hagyományokon és szokásokon” alapul majd. A közösségi médiában azonban a török nők (még a kormánypártiak is) hevesen kritizálták ezt a momentumot, szerintük ugyanis a „hagyományok és szokások” másodrendű állampolgárokként kezelik a nőket.

Számos nő számára hatalmas csalódást okozott az egyezményből való kilépés. Azt remélték, a bíróságok és a rendőrség jelentős szerepet játszanak majd a nők és LMBT+ emberek elleni erőszak csökkentésében. Azt várják a bíróságoktól, hogy mutassanak nagyobb hajlandóságot a nők ellen elkövetett bűncselekmények üldözésében és megfelelő büntetések kiszabásával tántorítsák el az elkövetőket – Isztambuli Egyezménnyel vagy anélkül.

A Kadem nőszervezet ellentmondásos megnyilvánulásokat tett az ügy kapcsán: az egyezményt fontos kezdeményeznek nevezte a családon belüli erőszak elleni harcban, de arra jutott, hogy túl nagy „társadalmi feszültséget” keltett, ezért kellett kilépni belőle.