Hirdetések

Oszd meg!


2016-tól napjainkig a kormány 7,5 milliárd Ft-ot költött négy nemzeti konzultációra („Állítsuk meg Brüsszelt!”, „Nemzeti konzultáció a Soros-tervről”, „Családpolitikai nemzeti konzultáció”, valamint a jelenlegi). Persze ne kárhoztassuk őket, hisz nem mindegyik konzultáción szórták a pénzt: az EU által kötelezően előírt klímavédelmi konzultációra például 0 Ft-ot költöttek, az teljesen titokban zajlott. Nem érte volna meg erre költeni, hisz nem szerepeltek benne sem a migránsok, sem Soros György, nem alkalmas tehát uszításra.

Szél Bernadett és Hadházy Ákos országgyűlési képviselők egy akciót hirdettek, melyben összegyűjtik azon polgárok nemzeti konzultációs kérdőíveit, akik nem kívánják azt a kormánynak visszaküldeni. A sajátomat Kaposváron adtam le, ahol tanúja voltam, hogy másfél óra alatt több, mint 100 nemkívánatos ívet sikerült összegyűjteni. Félelmetes, hogy a demokrácia egyik alapkövét, az érintettek véleményének kikérését ennyien nem érzik magukénak.

 

Nem lehet őket hibáztatni, én sem véletlenül adtam le a sajátomat. Az íven alapvetően négyféle kérdést láttam:

  1. Úgy van megfogalmazva, hogy csak “Igen”-t lehessen rá válaszolni.
  2. Nem a választópolgár kompetenciája.
  3. Kérdésnek álcázott uszítás.
  4. Remek ötlet.

 

  • Az 1. kategóriába a 13 kérdésből 7 kérdés esik (2., 3., 4., 6., 7., 8., 9.), egyik példa a kormánynak arra vonatkozó kérdése, hogy szerintünk szükség van-e az idősotthonok járványügyi védelmének további fejlesztésére.
  • A 2. kategóriába a 13 kérdésből 1 vagy 2 kérdés esik, az 1. és a 10., viszont a 10.-et én inkább a 3. kategóriába sorolnám. Az 1. kérdés a járványügyi intézkedésekről szól, be kell jelölni, melyek szimpatikusak a kitöltő számára. Véleményem szerint nem a mi dolgunk efelől dönteni, hanem a kormányé, nekünk pedig be kell tartani azokat a járványvédelmi előírásokat, amiket a kormány meghatároz, akkor is, ha nem értünk vele egyet.
  • A 3. kategóriába a 13 kérdésből 4 kérdés tartozott (10., 11., 12., 13.), melyekben helyett kapott a régi banda: Brüsszel, migránsok, Soros György, külföldi befektetők. Utóbbi annyira cinikus… Mind tudjuk, hogy a magyar cégekre nem külföldi befektetők, hanem magyar befektetők szoktak kényük-kedvük szerint lecsapni (magyar befektetők alatt értsd: kormányközeli oligarchák – hiába tűnik sablonosnak).
  • A 4. kategóriába, mint remek ötletek közé a 13 kérdésből összesen 1 kérdés tartozott, az 5. számú. Azt kérdezi, jó ötletnek tartjuk-e, hogy a járvány alatt járjon a diákoknak és tanároknak ingyen internet. Senki nem beszél róla, pedig ez az az egy kérdés, amit az egész médiában tematizálni kéne.

 

Utóbbit amiatt tartom remek ötletnek, mert látok benne progressziót az oktatásügy terén. Igaz, hogy az ötlet csak félig jó, méghozzá azért, mert ott van benne: “a járvány idején”. A diákoknak és tanároknak valójában mindig járnia kellene ingyen internetnek. Tanároknak azért, mert nevetségesen alacsony a fizetésük. Diákoknak azért, mert az iskola a legalkalmasabb eszköze a hátrányos helyzet kompenzálásának. A diákok alkotmányos joga az esélyegyenlőség, de sok család anyagi helyzeténél fogva nem engedheti meg magának, hogy gyermekük internethozzáféréssel rendelkezzen. Persze az ingyen internet az említett problémákat nem oldja meg, de egy lépést jelent a megoldásuk irányába.

A kérdőív online is kitölthető egyébként. Ehhez nincs szükség semmilyen okmányazonosítóra, csak egy vezeték- és egy keresztnévre, valamint egy e-mail címre. Kipróbáltam: Amennyiben beírom vezetéknévnek, hogy “Anyád”, keresztnévnek “Hogyvan”, e-mail címnek pedig egy kutyafuttában regisztrált “anyadhogyvan@freemail.hu”-t, majd elfogadom az adatvédelmi szabályokat, a program tovább enged lépni a kérdőív kitöltéséhez.

Emiatt, valamint az uszító kérdések miatt a nemzeti konzultáció komolyan vehetetlen. Az oktatásügyre ebben a konzultációban jutott először kérdés, egy darab. Valójában az oktatás egy olyan téma, melyre nemzeti konzultációk sorát lehetne kiírni. A kormány a jelek szerint ezt nem meri. Még a végén modernizálni kéne. Az elmúlt évek legnagyobb társadalmi felhördülése Magyarországon a túlóratörvényt kísérte, mely minden munkavállalót érint, és a fideszes szavazók jelentős része is ellenezte, így indokolt lett volna inkább erről megkérdezni az embereket. Ez kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kormánynak nem a magyar nép felhatalmazása, hanem uszítása a fontos.

 

Álljon itt két nemzeti konzultációs kérdés, melyre szerintem sokkal többen keressük a választ, mint Soros György örökkötvényeire. Tisztelt olvasók válaszait várjuk komment, üzenet vagy e-mail formájában:

 

A pedagógus bértábla szerint egyetemi diplomával rendelkező kezdő pedagógus fizetése bruttó 203 ezer Ft (nettó 134 ezer Ft), egy 21 éve dolgozó, pedagógus II. kategóriában oktató tanár fizetése bruttó 345 ezer Ft (nettó 228 ezer Ft). Ezzel párhuzamosan 2015 és 2019 között az általános iskolai pedagógusok száma 1692-vel, a szakközépiskolai tanárok száma 1500-zal, a szakgimnáziumi tanárok száma 1808-cal csökkent, míg a gimnáziumi tanárok száma 576-tal nőtt.

Ön szerint szükség van a pedagógus szakma átfogó, radikális béremelésére?

◻ IGEN                ◻ NEM

 

Parlamenti képviselők fizetése márciustól nettó 75.610 Ft-tal emelkedett, így ők bruttó 1.103.400 Ft (nettó 733.761 Ft) fizetést kapnak.

Ön szerint folytatnunk kell a parlamenti képviselők dinamikus fizetésemelését?

◻ IGEN                ◻ NEM

Hirdetések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük