India, a világ legnagyobb demokráciája, és mégis, nagyon hasonló problémákkal küzd a politikai rendszere, mint a világ többi országáé. A szélsőjobboldali, populista nacionalizmus és a szélsőségesség soha nem látott mértékben jelent meg, de a sajtó mégis hallgat.
A mainstream sajtó termékek világában a nemzetközi sajtó és külpolitikai újságírás általában nehéz, hosszú és drága folyamat. Így, csak nagyobb eseményekre koncentrálnak, mint amilyen a Demokrata párt előválasztása is (amiről Gáspár Zalán írt egy remek cikket). Ez így tényszerű újságírás, de sajnos a nemzetközi folyamatok átláthatósága csorbúl, ugyanis nem magyaráz, hanem csak mutat a média. Pedig vannak itt fontos események, amik magyarázatra szorulnak, mint amilyen a már említett jobboldali populizmus.
Ennek megvizsgálására nincs is jobb alkalom, mint amikor a világ legnagyobb piacainak a vezetői találkoznak. Trump amerikai elnök és Modi indiai elnök találkozójáról van most szó.
A vezető híroldalak, főleg a találkozón elhangzott mondatokat elemzik (“fact-checkelik”), amivel csak az a baj, hogy nem segíti előre a politikai összbeszédet.
Ez igen jót tesz a demagóg populistáknak, azoknak, akiknek nem az a fontos, hogy mit mondanak, hanem az, hogy mit tesznek. Ilyen például a mi miniszterelnökünk, az ellenzéki Gyurcsány Ferenc, de külföldön például Boris Johnson, Vlagyimir Putyin, -és igen- ilyen Trump és Modi is.
Ugyanis a nemzetközi demagógia legnagyobb veszélye az, hogy félrevezető dumával el tudják terelni a valódi cselekedeteikről a figyelmet. Éppen emiatt fontosabbak a kis apró gesztusok, amiket az ilyen vezetők megtesznek egymásért, ugyanis mindez a nemzetközi legitimitás illúzióját kelti. Ezért mond olyanokat Trump, hogy “Modi India atyja” (“Modi is the father of India”), miközben ezt a címet már a valóban államalapító Gandhi tudhatja magának.
Mindez már csak azért is veszélyes, mert Modi politikailag nem is lehetne közelebb az extrém szélső jobboldalhoz. Szoros kapcsolata van egy Hindu-nacionalista para-militáris szervezettel a Rashtriya Swayamsevak Sangh azaz RSS-el, aminek a vezetői többször is elismerően szólaltak fel Hitlerrel kapcsolatban.
Mindez Modi retorikájában látszik is, ugyanis hatalomra kerülése óta jogi eszközöket használ arra, hogy diszkrimináljon muszlimokat és muszlimok által lakott területeket. Ilyen Kashmir is, melynek különböző részeit egyszerre három ország is magáénak tartja, így még inkább fontos, hogy ki, mit tesz az ott élőkkel.
Trump a jelenlegi látogatásával ezt a gyakorlatot legitimizálja. Megerősíti azt, hogy nem érdekli őt, sem a muszlim lakossággal szembeni erőszak, sem pedig a jogaikért tüntetők halála.
De mégis miért legitimál, sőt támogat ilyen viselkedést a világ legnagyobb politikai ereje?
Leginkább a puszta ignorancia az, ami az indokok között szerepelhet -ami Trumptól nem lenne idegen-. Ám ha egy kicsit is mélyebb aspektusában akarjuk látni az eseményeket, akkor azt láthatjuk, hogy Ázsiában a Kínaiakkal szemben csak Indiának van esélye versenyezni, mind gazdaságilag, mind katonailag, és ez egy fontos szempont az Egyesült Államok számára. Ezt az elméletet igyekszik megerősíteni, hogy rögtön gazdasági síkra terelődtek a látogatás körüli sajtó anyagok, illetve, hogy egy 3 milliárd dolláros üzletet kötöttek katonai felszerelésekkel kapcsolatban.
(Kiemelt kép: Al Drago/Reuters)
