Jelen cikk szerzőjéhez az elmúlt órákban érkezett egy e-mail a miniszterelnök által aláírva, melynek lényege, hogy az egyetlen igazán hatékony fegyver a járvánnyal szemben a vakcina, ezért arra kér, győzzük meg minél több ismerősünket, hogy olttassa be magát. Ezt összevetve Gulyás Gergely szavaival úgy tűnhet, a kormány már semmiképp nem akarja harmadik alkalommal is lezárni az országot. De hogy úgy tűnik, az nem jelent semmit, hisz bármikor meggondolhatják magukat, láttunk már ilyet (emlékeztető: legutóbb 19 óra eltérés volt Gulyás Gergely szavai, valamint Orbán Viktor azokkal ellentétes szavai között).
Összességében tehát a negyedik hullám a legnagyobb bizonytalanságot, a legnagyobb stresszfaktort a diákok és a tanárok lelkére helyezi. Az oktatásért felelős államtitkárt hallgatása közepette a legkevésbé sem zavarja, hogy egy hét múlva tanévkezdés, és hogy a legutóbbi hasonló tanévkezdéskor a kezdeti magabiztosság végül óriási fejetlenségbe torkollt, melyet a Civil Közoktatási Platform (CKP) foglalt össze cikkében. Eszerint például naponta változtak a kirándulásszervezés feltételei, nem volt egyértelmű, hogy igazoltan vagy igazolatlanul hiányzik-e az, akit a járvány miatt a szülők nem engedtek iskolába, illetve a külső segítők beengedésekor is iskolánként változott a gyakorlat.
Ezért a CKP levelet írt Maruzsa Zoltánnak, melynek legfőbb kérdése:
„Kidolgoztak-e a nyár folyamán – a korábbi negatív, nagy lelki megterhelést, oktatásbeli elmaradásokat és emberáldozatokat is követelő tapasztalatok alapján – intézkedéscsomagot és működési protokollt a különböző várható járványügyi helyzetekre?”
A további kérdéseik kitérnek az iskolai koronavírus tesztelésre és annak gyakoriságára, az esetleges digitális oktatásra, kontaktkutatásra, a tavalyi digitális oktatásban lemaradottak segítésére, a fertőzésveszély során otthon maradásra, egyéb esetleges korlátozásokra a járvány súlyosbodása esetén.
A Civil Közoktatási Platform az oktatással foglalkozó civil szervezetek együttműködő fóruma, mely 2016 óta áll fenn, magába foglalja az oktatás valamennyi szereplőjének képviselőit, pl. az ADOM diákmozgalmat, a Tanítanék nevű tanármozgalmat, valamint a Szülői Hang Közösséget. Szakértők, valamint a résztvevő szervezetek segítségével dolgozták ki 2016 decemberében a Kockás könyv – Kiút az oktatási katasztrófából című anyagot, valamint azóta számtalan más szakmai dokumentumot is.
Ezidáig a kormánypártok egyetlen alkalommal sem hallgatták meg a CKP szakmai véleményét, az általuk szervezett eseményekre (fórumok, előadások) nem fogadták el a meghívást, helyette inkább több tagszervezetet is el akartak takarítani, vagy épp Soros György bábszínházának nevezték. Semmi nem utal arra, hogy ezen a hozzáálláson változtatni terveznének (elnézve pl. a legutóbbi nemzeti konzultációt, ahol újfent nagyon sok szó van Soros Györgyről és a bevándorlókról, de egy betű sem foglalkozik az oktatás kérdésével), minden esetre bízzunk a csodákban.
A CKP teljes levele az alábbiakban olvasható:
„Maruzsa Zoltán államtitkár részére
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Tisztelt Államtitkár Úr!
Egy hét van hátra az iskolakezdésig, amely járványügyi szakértők szerint nagyban
hozzájárulhat a negyedik hullám beindulásához. Sajnálatos módon ennek ellenére nem
rendelkezünk információkkal arról, hogy – az iskolai oltásokon kívül – milyen intézkedések,
szabályok várhatók a veszély enyhítésére, az esetlegesen szükségessé váló korlátozások
időben való megismertetésére, a – remélhetőleg csak korlátozottan szükségessé váló – online
oktatás segítésére.
A középiskolások és a pedagógusok között ugyan elég nagy az átoltottság, azonban a 12 éven
aluli és többségében a 12 és 16 év közötti gyerekek is oltatlanok. Ráadásul a delta variánssal
fertőzött oltottak is terjeszthetik a fertőzést. Fel kell tehát készülnünk a járvány iskolai, óvodai
terjedésére.
Nyilvánvaló, hogy a járvány terjedését nem lehet előre látni – az azonban megoldható lenne,
hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be
lehet vezetni. A különböző veszélyhelyzeti fokozatokhoz tartozó csomagok különféle
előírásokat tartalmazhatnának a tesztelésre, a távolságtartásra, a maszkhasználatra, a
fokozottan veszélyes tevékenységek lehetőségére vagy tiltására, a szülők belépésére az
intézményekbe, az online oktatásra stb. Ez biztosítaná, hogy az intézményeknek ne
rögtönzötten kelljen alkalmazkodniuk a különféle forrásból érkező különféle, sokszor csak
feltételezett előírásokhoz. Természetesen a csomagoknak megfelelően rugalmasaknak kell
lenni ahhoz, hogy igazodni lehessen a helyi sajátosságokhoz (gyerekek életkora, tantermek
mérete stb.), és az intézményvezetőknek bizonyos határokon belül lehetőséget kell adni a
döntésekre.
Tisztelt Államtitkár Úr!
Tájékoztasson bennünket – és rajtunk keresztül a minket figyelőket, a médiát – arról,
kidolgoztak-e a nyár folyamán – a korábbi negatív, nagy lelki megterhelést, oktatásbeli
elmaradásokat és emberáldozatokat is követelő tapasztalatok alapján –
intézkedéscsomagot és működési protokollt a különböző várható járványügyi
helyzetekre, és ha igen, mikor lesz lehetőség ennek megismerésére?
Választ várunk a következő kérdésekre is:
Tervezik-e tesztelni a diákokat a tanévkezdéskor? A tanév során hány naponta
tervezik – a külföldi tapasztalatokra építve – tesztelni a diákokat?
Hány iskolapolgár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról
digitálisra való átállásra, erről ki köteles dönteni, s hány órán belül? Kapnak-e ehhez
döntési jogosultságot a szakképzéshez hasonlóan a köznevelésben is az
intézményvezetők, vagy továbbra is napokat kell várni az operatív törzs döntésére?
Lesz-e valódi, kiterjedt kontaktkutatás?
Az eddigiektől eltérően megtudhatják-e a szülők minden esetben, ha az iskolában, az
osztályban fertőzötteket találnak?
Ha – akár csak a fertőzési gócokban – online oktatásra kényszerülnek az iskolák vagy
egyes tanulók, kapnak-e ehhez eszközöket, internetet a rászorulók, kapnak-e a
digitálisan oktatók hozzájárulást pluszköltségeikhez (áram, internet-előfizetés,
eszközbeszerzés), várhatnak-e módszertani segítséget?
Milyen intézkedésekkel kívánják segíteni a digitális oktatás során lemaradtakat?
Az ombudsman állásfoglalásának megfelelően igazoltnak tekinthető-e a
fertőzésveszély miatti hiányzás? Milyen esetekben kell az iskolának biztosítania az
otthonmaradóknak a felkészítést, osztályzást?
Milyen – reálisan megvalósítható – korlátozásokat terveznek jelenleg, illetve a
járványhelyzet rosszabbodásával a tanórán kívüli iskolai tevékenységekre, a
távolságtartásra, az iskolai étkezésre, a szakszolgálati tevékenységre, az ének- és
testnevelésórákra, a szülők és iskolához nem tartozók belépésére, a maszkhasználatra
stb. vonatkozóan?
A járvány keretek között tartása, gyermekeink, a szülők és az oktatásban dolgozók fizikai és
mentális egészsége mindannyiunknak fontos. Ennek érdekében szükségesek mind a megfelelő
intézkedések, mind azok megfelelő kommunikálása.
Ennek megfelelően várjuk a válaszokat és az intézkedéseket.
Budapest, 2021. augusztus 23.
A Civil Közoktatási Platform Ügyvivő Testülete”
