Vágó Istvánt sokan úgy ismerhetik mint a ‚‚kvízprofesszor”, mások pedig inkább társadalmi és politikai perspektívából szemlélik karrierét. Egy dolog bizonyos, élete során kimagasló eredményeket ért el, gondolok itt példának okáért a 2005-ös Tisztikeresztjére, melyet az érem polgári tagozatán ért el, vagy a méltán híres ‚‚Legyen Ön is Milliomos” c. műsorra, melyet 8 éven keresztül vezetett az RTL Klubon. Basszusgitáron játszott Favágók nevezetű zenekarában, emellett rengeteg nyelven ért, ilyen például a lengyel vagy a svéd. Ateista gondolkodású, 2015 óta pedig tagja a Demokratikus Koalíciónak, a XII. kerület önkormányzatának és a párt elnökségének.
Első kérdésként szerintem tekintsünk ki az egyértelműre, milyen hatással van önre a koronavírus járvány?
Nos, szerencsére én már megtehetem, hogy ne zárt vendégipari helyiségekben töltsem az időmet, itthon vagyok, zömmel az interneten töltöm a napjaimat, és a szeretteimet is arra kell, hogy intsem, a közvetlen kontaktusokat egy kicsit csökkentsük. Nem lennék huszonéves ebben a helyzetben, biztos sokkal türelmetlenebb lennék, mert hátráltatna a csajozásban, az udvarlásban, táncolásban, közös iddogálásban; ezeket én mind csináltam húszéves koromban. Ha ez most a mai körülmények között nem sikerülne, ezért bizonyára nagyon rosszul érezném magam, így most 70-en felül elviselem.
Beoltatná magát? Ha igen, melyik vakcinával, ha nem, akkor pedig miért nem?
Természetesen beoltatnám magam, azonban megdöbbent, hogy a kormány az ellenzéket vakcinaellenesnek állítja be, pedig mi csak nehezményezzük, hogy az orosz és a kínai vakcinát hiteles dokumentáció nélkül engedélyezték. Én a 70-es években kapcsolatban álltam az OGYI-val (Országos Gyógyszerészeti Intézet – a szerk), és pontosan az volt a feladatom, hogy a gyógyszerek engedélyeztetését intézzem külkereskedelmi oldalról. Már akkor is az volt a követelmény, hogy csak azokat a termékeket lehetett forgalomba hozni, amelyek megfeleltek a magyar előírásoknak. Na most itt van ez az orosz és kínai vakcina, ezekkel szemben fogalmazunk meg fenntartásokat, mert úgy hírlik, hogy ezek nem mentek át korrektül a hazánkban szokványos eljáráson. Halljuk, hogy az illetékes bizottságból például felálltak azok a szakemberek, akik úgy érezték, politikai nyomás van rajtuk. Épp ezért mondja az ellenzék azt, hogy csak olyan oltóanyagban bízik meg, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyott. A minap a világ egyik legismertebb orvosi lapjában, a Lancet-ben közzétett dokumentáció alapján most már van remény arra, hogy a Szputnyik-V is megkapja ezt a jóváhagyást, és ez mindenképpen jó hír.
Amit még szeretnék megkérdezni, hogy Ön szerint a kínai és orosz vakcina miatti bizalmatlanság okozhatja a jelenleg megfigyelhető alacsony oltási hajlandóságot?
Az oltási hajlandóság már a kínai és orosz vakcina előtti periódusban is alacsony volt, azonban az például, hogy azt sem tudjuk pontosan, hogy a Szijjártó Péter vezette minisztérium pontosan melyik kínai vakcinára kötött szerződést, növeli a kételyeket. Ezekből a keleti vakcinákból rengeteg féle és fajta van, és nincsen pontos tájékoztatás arról, hogy mi melyikkel állunk kapcsolatban. A Sinovac és a Sinopharm mellett vannak más cégek is, és a Sinophramnak is több fajta oltóanyaga van. Egy dolgot tudunk biztosan, hogy nem nyújtották be a szükséges dokumentumokat, ahogyan ez az orosz vakcina esetében sem történt meg.
Mit gondol a kormány járványkezelési stratégiájáról?
Nem tudom, mi a stratégiájuk, szerintem senki sem tudja. Véleményem szerint még a miniszterelnök sem tudja, egyszerűen nincsen stratégiájuk.
Mindannyian emlékszünk, hogy decemberben Orbán úgy jött haza Brüsszelből, hogy megvan a vakcina, de akkor még csak nyugatiról volt szó. Aztán hirtelen elkezdték a kínai oltóanyagot reklámozni, majd menetrendszerűen jött az orosz hullám. Azzal érvelnek, hogy a németek oldaláról maga Angela Merkel mondta, hogy engedélyeztetni fogja az orosz vakcinát az EU-ban – azonban csak arról beszélt, hogy segítséget fog nyújtani a szükséges dokumentációk benyújtásában. Angela Merkel sosem vetemedne arra, hogy ráparancsoljon az Európai Gyógyszerügynökségre, hogy engedélyezzék az orosz vakcinát. Az oroszok egymillió ember beoltására elegendő vakcinát ígértek, miközben nekik maguknak sincs elég. Képzeljük el, mi történne, ha az orosz nép megtudná, hogy míg nekik nem jut oltóanyag, addig Magyarország 2 millió ampullányit kap – ebből akár orosz belpolitikai konfliktus is keletkezhet. Ráadásul azokból az adatokból, amiket közölnek, nem tudunk meg semmi fontosat, például hogy az elhunytak kórházban haltak-e meg vagy az otthonukban. Azt tudjuk, hogy hány ember van lélegeztetőgépen, nagyjából 300 ember, ami messze elmarad a rendelt 18 ezer géptől, hála istennek. Azonban ami számomra a legfurcsább, hogy amikor a gyógyultak számát közlik, azzal érvelnek, hogy: „a gyógyultak száma növekszik”, de, kérdezem én, hogyan csökkenhetne a gyógyultak a száma?
Térjünk kicsit rá a fiatalságra! Rengeteg médiában volt lehetősége dolgozni, belelátni folyamatokba, mit gondol mennyire ad a fiatalok véleményének teret a fősodratú média?
Ami a propagandamédiumokat érinti, náluk én nem azt látom, hogy ott a fiatalok véleménye megjelenne, azt viszont érzékelem, hogyan próbálják ők a fiatalok véleményét befolyásolni. Itt van például a kifejezetten fiataloknak létrehozott Pesti TV, engem pedig őszintén érdekel, hogy ez a hangvétel hat-e a fiatalokra. Azonban én nem látok semmilyen más véleményt, csak egy kicsit nyeglébben előadott kormányzati narratívát, ezért meg is ragadnám az alkalmat, hogy megkérdezzem, ön mit gondol, látott már Pesti TV adást?
Nos igen, láttam már, a személyes véleményem az, hogy egy zanzásított kormányzati narratívát közvetítő platform, ami nem tudja megütni a fiatalok hangját, ezáltal pedig akár érdekellentét is alakulhat ki ezzel a demográfiai csoporttal.
Ami pedig a független médiumokat érinti, először érdemes tisztázni, hogy mit is jelent a függetlenség. A kormányzat sokszor pejoratív jelzőként használja, arra utalva, hogy a független médiumok támogatják az ellenzéket, emiatt pedig nem lehet őket függetlenként azonosítani, azonban ezen a szón a kormányzattól, a mindenkori hatalom pénzétől való függetlenséget értjük. Még azt is elfogadom, hogy esetleg a Soros-pénzektől sem függetlenek, de tudni kell, hogy Soros György nem azért támogat médiumokat, hogy azt írják, amit ő gondol, hanem pont fordítva, azért fektet beléjük, mert egyetért az e médiumok által képviseltekkel. A kérdéshez visszakanyarodva, szerintem sokat számít a fiatalok véleménye, nem véletlenül törekszik a DK is arra, hogy szót értsen a fiatalokkal, akár Gyurcsány Ferenc fiataloknak tartott internetes fogadóóráin, akár az ifjúsági mozgalmunkon keresztül. De említhetném a Momentumot is, ami saját minősítésük szerint egy generációs párt, emellett a Jobbikról is tudható, hogy nyitott a fiatalok felé.
Ön 2000 és 2008 között volt a Legyen ön is Milliomos műsorvezetője, ahol a műsor nagyban épült a lexikális tudásra. Ön szerint mennyit ér valójában a lexikális tudás, mennyire tudja ezt hasznosítani egy fiatal?
Elárulok önnek egy titkot! A Legyen Ön is Milliomos nem a lexikális tudásról szólt, sikerének titka inkább az volt, hogy egyéni drámák játszódtak le a játékosok arcán, ehhez használtunk mi sokszor lexikális tudást igénylő kérdéseket. Aki azt gondolja, hogy műveltséget igénylő vetélkedőkből el lehet sajátítani az alapvető műveltséget, az nagyon téved.
Ami azonban változott, az a művelt emberek társadalmi megítélése. Amíg régen tisztelték azokat, akik sok kérdésig eljutottak a műsorban, ma már ott tartunk, hogy: „Ez mégis minek okoskodik, kit érdekel, hogy tudja-e a választ az adott kérdésre?”, ami szerintem nagyon elszomorító.
Rólam is terjengett a hír, hogy láttam a megoldásokat a Legyen ön is Milliomosban, azonban alapvetően a műsor leírásában benne volt, hogy a műsorvezető nem ismerheti a válaszokat, ugyanazt kell látnia a monitorján, mint a játékosok. Ezt többször ellenőrizték is személyesen, még én is bemutattam a képernyőmet többször adásban, ezek szerint nem elégszer! A lexikális tudásról pedig úgy gondolom, hozzájárul az értelmes gondolkodáshoz. De ráadásul tudni, hogy például a mohácsi vész idejében ki volt az angol király, nem csak fontos, hanem érdekes is. Van egy történetem ezzel kapcsolatban. A TV2-ben egy másik műveltségi vetélkedőt szerkesztettem, és fel szerettem volna tenni azt a kérdést, hogy mit tett Van Gogh a levágott fülével. Akkor én írtam a kérdéseket, azonban a szerkesztő nem akarta adásba engedni. Kérdeztem miért, talán azért, mert túl véres a történet? Azt válaszolta, hogy azzal nincsen semmi baj, majd rákérdeztem, hogy talán azért, mert az a helyes megoldás, hogy egy örömlánynak adta? Azzal sincsen gond, mondta, sőt, még egészen jópofa is, a probléma azzal volt, hogy ha a csatorna nézői meghallják Van Gogh nevét, elkapcsolnak, mert nem ismerik. Mondtam, ha így állunk, akkor otthagyom ezt a csatornát! Viszont ez a történet szerintem jól mutatja, hogy hogyan változott a közhangulat. Egyébként maga a sztori szerintem érdekes, odáig szokták tudni, hogy Van Gogh levágja a fülcimpáját, és erről készített egy önarcképet. Ha pedig már azt elérem, hogy valaki utánanézzen a történetnek, akkor a célomat teljesítettem, mert felhívtam a figyelmet egy általam fontosnak vélt festőre. Éppen itt van a műveltségi vetélkedők lényege: nem műveltséget adnak, hanem érdeklődést keltenek fel.
Mi a véleménye a jelenlegi oktatási rendszerről, van jobb mód a gyermekek tanítására, mint a jelenlegi poroszos rendszer? Ha igen, akkor ön miben változtatna?
Nem vagyok jártas az oktatáspolitikában, de azt látom, hogy egyendiákokat akarnak faragni.
A poroszos oktatási modellnek is ez a lényege, mindegy, hogy honnan jössz, milyen a családi helyzeted, mindenkinek ugyanazt kell tanulnia és tudnia. Ezzel szemben áll a finn és az észt modell, ahol teljesen más a gyakorlat, és ezekben az országokban ez bevált. A poroszos módszer is be tud válni, ahol a társadalmi különbségek nem túl nagyok, Magyarország azonban nem ilyen hely. Ugyanazt tanítani egy XII. kerületi elitiskolában, mint mondjuk egy borsodi szegény faluban, az úgy gondolom, a pedagógia lebecsülése. Tehát ezért kell az iskoláknak és a pedagógusoknak is sokkal nagyobb szabadságot adni, mert ők tudják, hogy kiket tanítanak, kik azok, akiknek kicsit több ilyet és kevesebb olyat kell tanítani, tehát ez a szabadabb tematikaválasztás, a tankönyvek különbözősége, ezek nagyon fontos értékek, amiket ez a kormányzat elvetett.
Jelenleg több felsőoktatási intézmény is modellváltáson megy keresztül, előtte pedig a tudományos élet szenvedett károkat például az MTA botránnyal. Mit gondol ön a jelenlegi hírekről, amire pedig főleg kíváncsi vagyok, mit gondol arról, hogy a Debreceni Egyetem szenátusa nemleges szavazat nélkül fogadta el a modellváltást?
Sokan felteszik a kérdést, mégis miért történik ez, miért vált modellt a felsőoktatás? Én azt hiszem, hogy ez összefüggésben áll, ha nem is direkt módon, például a CEU elüldözésével. Nem bírják ki, hogy ne szóljanak bele abba, amit az egyetemek tanítani szeretnének. Az európai liberális oktatási felfogásban teljes prioritást élvez a felsőoktatás autonómiája. Magyarországon például megszabták, hogy nem lehet „gender studies”-t oktatni (szó szerint kimondták, hogy márpedig nincs gender tudomány – hogy Kövér Lászlót idézzem: „Elegünk van a genderőrületből!”). Ezután kitalálták az alapítványi formát, ahol valóban elszakítják ezeket az egyetemeket a kormány fennhatósága alól, saját kádereiket helyezték el a kuratóriumokban – talán arra készülve, hogy a következő választáson vesztenek. Tehát olyan leválthatatlan emberekkel töltik fel ezeket a testületeket, akik megbízhatóan azt fogják csinálni, amit a Fidesz akar. Így tehát egy esetleges választási győzelem esetén egy új kormány sem fog tudni beleszólni ezeknek az egyetemeknek a működésébe. Azzal is probléma van, hogy azok az emberek, akik most a kuratóriumokba kerültek, zömmel csak a párthűséget tudják felmutatni, nem értenek ahhoz, mit kell oktatni, kikkel kell oktattatni, mi legyen a tanrend, márpedig ezt ők fogják megszabni, emiatt pedig hosszú évekre elbúcsúzhatunk attól, hogy ezek az egyetemek a világ élmezőnyébe kerüljenek. Itt a kontraszelekció fog tort ülni! Ha pedig az oktatókat is a párthűség alapján fogják szelektálni, akkor már nem a szakmai jártasság és elhivatottság lesz az első számú kritérium, hanem a politikai megbízhatóság. Ilyen egyetem pedig nincs, ez egy nem létező, egy kudarcra ítélt koncepció! Ami a vidéki egyetemeket illeti, pár napja még azt hallottam, csont nélkül ment át a döntés, aztán jöttek a hírek, hogy mégsem ez történt. Nem tudom mi az igazság, de nagyon szomorú vagyok.
Mit gondol a fiatalok SZJA mentességéről?
Annyi világos a számomra, hogy ha valahonnan nem jön be személyi jövedelemadó, akkor a kieső pénzt valószínűleg máshonnan kell pótolni. A fiatalok ezen döntés által viszont abban válnak érdekeltté, hogy elmenjenek dolgozni, hiszen az egész kedvezmény akkor érezhető, ha van jövedelmük, ami után így nem kell fizetni SZJA-t. Tehát egy huszonéves korában járó ember most az elé a döntés elé kerül, hogy tanuljon-e tovább egyetemen vagy főiskolán, vagy menjen el dolgozni, hiszen nagyon kedvezőek a feltételek jelenleg. Az, hogy ennek van a fiatalok körében a kormányt népszerűsítő hatása, szerintem nem kétséges, a szándék nyilvánvalóan ez is. Ennek tehát vannak gazdasági, szociális és egyéb vonatkozásai is, amikhez én kevésbé értek, de nem kétséges, hogy ez 2022-re való felkészülés, merthogy a Fidesz ebben a korcsoportban eléggé rosszul áll. Nem jó, hogy a fiatalok érdekeltté váltak abban, hogy ne a továbbtanulást, hanem a korai munkába állást válasszák.
Tekintsünk kicsit külföldre! Vladimir Putin palotájának lelepzése után rengeteg fiatal vonult utcára január 24-én a letartóztatott Alekszej Navalnij mellett. Mit gondol a fiatalok ilyen mértékű politikai szerepvállalásáról, továbbá várható ön szerint ilyen Magyarországon?
A fiatalok a magyar történelemben mindig történelemalakító szerepet vittek, gondoljunk akár 1848 márciusára, vagy 1956 októberére.
Ez a két nagy történelmi esemény a fiatalok nélkül biztosan nem jött volna létre. Figyelem a Lengyelországban folyó tüntetéseket, a Belaruszban történteket, most pedig az Oroszországban tartott demonstrációkat, és azt látjuk, hogy a tömeget nagyrészt fiatalok alkotják. Itthon nem ez a helyzet. Úgy gondolom, Orbán Viktornak sikerült elhitetni az emberekkel, hogy ő ennek az országnak a megmentője, azaz nélküle már migráns hordák erőszakolnák meg a magyar lányokat, el tudta hitetni, hogy mi vagyunk a Brüsszel elleni szabadságharc fő hadállása. Talán ügyesebb az ő médiapolitikája, mint a másik három kollegájáé. Egy új tévécsatornán próbálják a fiatalokat a saját nyelvhasználatukkal és vélt világukkal megfogni, és nyilvánvalóan ez is szerepet játszhat. Nem tudom, hogy a fiatalok szoktak-e egymással vitatkozni, ezért ezt a kérdést most fel is teszem.
Szoktunk igen, nekem is van például jobboldali barátom, és mindig ütköztetjük az álláspontjainkat, szóval a válaszom igen. Amit én megfigyeltem, hogy óriási mértékű érdektelenség alakult ki a fiatalok körében közéleti témákkal kapcsolatban, ennek mi lehet az oka?
Az én fiam már a harmincas évein is túl jár, az unokám viszont még túl kicsi, ők tehát nem adnak nekem referenciát arra, milyen is egy 17 éves fiatal gondolkodásmódja, szóval örülök, hogy beszélgetünk, végül is, ha ilyenek, akkor meg vagyok elégedve! De tegyünk egy próbát! Sokat halljuk például, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Bálint, Ön szerint ez igaz?
Én személy szerint nem tartom igaznak.
Pedig az, Magyarország tényleg jobban teljesít. De fontos tudni, hogy teljesíthetne sokkal, de sokkal jobban.
A 2010-es évek eleje óta olyan országok hagytak le minket, mint Lengyelország, Románia, vagy akár Szlovákia. Igen, Magyarország jobban teljesít, de rosszabbul, mint a többiek a régióban. Na most, ha a mondatnak csak az egyik felét hajtogatják állandóan, akkor ez igazi csúsztatás. Vagyis – hogy egy régi szlogenjükkel éljek – jobban élünk, mint 4 éve, de élhetnénk sokkal jobban is, ezt kellene elmagyarázni. Minden statisztikai adat ezt bizonyítja, Magyarország jobban teljesít, de nem úgy, mint ahogy teljesíthetne.
Ha már felmerült, mint egy zárókérdés, mit gondol a 2022-es választásokról, ki lenne a legjobb miniszterelnök-jelölt az ellenzék számára, továbbá mit vár ön az összefogástól?
Természetesen az első kérdésre nem fogok válaszolni, csak olyat tudnék mondani, amit mindenki más is; legyen rátermett, elfogadják minden oldalon, és el tudja hozni a csalódott Fideszesek szavazatát is. Hat ellenzéki pártelnökön múlik jelenleg a miniszterelnök kiválasztásának folyamata.
Ön hisz az előválasztás folyamatában?
Mérsékelten hiszek, igen. Vannak nehézségei, ebbe most nem is mennék bele, ám ha már mindenki ennyire akarja, akkor én személy szerint elfogadom, hogy az előnye több, mint a hátránya. A 2022-es választások végeredményéről annyit tudok mondani, hogy nagyon remélem, hogy győzünk, hogy leváltjuk az Orbán-kormányt. Ha azonban nem sikerül ⅔-os többséggel, akkor nagyon nehéz lesz, hiszen Orbánnak olyan árnyékhatalmat sikerült kiépítenie, ami miatt bár a parlamenti arányokat tekintve ez a koalíció fog diktálni, de minden más parlamenten kívüli testületben, mint amilyen az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék vagy az Ügyészség, de az egyetemi kuratóriumok is, kirobbanthatlanok maradnak a fideszes káderek. Így nehéz lenne megnyugtatóan hatékony átmenetet létesíteni, ahhoz mindenképpen kétharmad kellene.
