Felhívást tett közzé az ADOM nevű diákszervezet. Ebben azt kérik a kormánytól, ne nyissák még ki az iskolákat április 19-én, vagy ha mégis megteszik, a diákok és a tanárok tartsanak ki az online oktatás mellett, amíg a járvány le nem csillapodik. A kormánykritikus médiumok szinte kivétel nélkül beszámoltak a felhívásról, a kormányközeli média azonban hallgat róla (legyünk jóhiszeműek: nem vették észre) (Frissítés: időközben a Mandiner írt róla).
Korábban hasonlóra 2018. január 19-én volt példa, amikor néhány diák kezdeményezte, hogy a diákok sztrájkoljanak egy napig, ne menjenek iskolába, helyette vegyenek részt az aznap szervezett tüntetésen, mely az oktatásügy hiányosságai ellen irányult. A kezdeményezés mögé beállt az akkor még létező Független Diákparlament is.
Ezt követően, 2019 tavaszán a diákparlament egy tucatnyi demokratikusan megválasztott képviselője (az akkori teljes tagság töredéke) úgy döntött, véget vetnek ennek az egyedülálló, 8000 diák által legitimált struktúrának, és inkább beállnak a mozgalmak végtelen és névtelen sorába. Míg diákparlamentként mindössze egyetlen versenytársuk volt (az Országos Diákparlament, melynek megalakulásában 0 diák szavazata számít, ellenben a Független Diákparlament 8000 szavazatával), mozgalomként pedig rengeteg, de legalább így elegendő egy néhány fős elnökség szavazata a tagság kialakításában (értsd: a demokratikus működést felváltotta az autokratikus működés).
Ezen rövid kitekintést követően térjünk vissza jelenlegi felhívásuk méltatásához, ugyanis a diákok közül ők az egyetlenek, akik tudomást vettek a járvány rendkívül rossz alakulásáról, valamint arról, hogy a pedagógusok nem szerzik meg a nyitásig a szükséges védettséget (miközben egyes fideszesek még képesek a pedagógusokat hibáztatni, hogy ez így alakult). Az Országos Diákparlament, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanács hallgat a témában.
Az ADOM szerint bár az online oktatás rengeteg hátránnyal jár, és mindenki várja, hogy vissza lehessen térni a normál kerékvágásba, annak jelenleg nincs itt az ideje, hiszen mind az új koronavírus fertőzöttek, mind a halottak száma rendkívül nagy. Követelik, hogy ne legyen kötelező a jelenléti oktatás április 19-étől, a középiskolákban maradjon továbbra is online az oktatás. Külön kiemelik azokat a tanárokat, akik április 19-éig nem szerzik meg a vakcinák általi védettséget. Mivel a pedagógusok tervszerű oltása mindössze pár napja indult el, ez legfeljebb a tanárok idősebb rétegére nem vonatkozik, akik már korábban megkaphatták az oltást. Diáktársaiktól és tanáraiktól pedig azt kérik, amennyiben a kormány nem teljesíti ezeket a követeléseket, ne menjenek iskolába április 19-étől, hanem online csatornán folytassák a tanórákat. Indoklásukban leírják, hogy az érettségizőkön ez a 2 hét jelenléti oktatás már nem fog segíteni, viszont félnek, hogy ebben a két hétben megfertőződnek, ami a vizsgáikat jelentősen megnehezítené. Szerintük mindezek ellenére az általános iskolásokat a szüleik kénytelenek iskolába küldeni, viszont a vírus nem válogat boltok és iskolák között, ezért az általános iskolások szellősebb ültetését is biztosítani kell. Azt szeretnék, ha csak akkor nyitnák újra az iskolákat, ha elegendő idő telt el a pedagógusok immunitásának kialakulásához.
Az önellentmondásos kormányzati kommunikációban a lakosság körében számtalan különbözőféle elképzelés jött létre arról, mi a helyes és mi az elhibázott járványkezelés. Vélhetően a diákok körében sincs ez másképp. Én magam inkább a mielőbbi teljes nyitásnak vagyok a híve, mert úgy gondolom, egy gazdasági válság is tud annyi kárt okozni, mint egy halálos járvány. Ez csupán az én véleményem, ezzel szemben az is beszédes, hogy az oktatás szereplőinek képviselői egyhangúan a nyitás halasztását szorgalmazzák, a kormány pedig szokás szerint a legcsekélyebb tudomást sem veszi róluk.
