Somogyvári Gergő másfél órás dokumentumfilmje nyerte el a közönségdíjat a Verzió Filmfesztiválon, azonban a kezdeti sikerek óta hallatlanul kevés figyelem éri a Fanni kertje című művet, pedig a jelenlegi helyzetben igencsak időszerű lenne. Az alkotás a transznemű tinédzser, Fanni életének egy olyan szakaszát mutatja be, ahol a lány a világtól távol él, az őt befogadó hajléktalan Lacival. Több évig forgattak, hogy Fanni teljes hajléktalanságát megörökítsék. A film nem akar istent játszani és társadalomkritikával élni, ez egy nyers közlés egy perifériára szorult párosról.
Fannival már lehet Te is találkoztál korábban. Pár évvel ezelőtt több mém is keringett róla az interneten. Mivel a transznemű lány aktív social media felhasználó, illetve Youtube csatornával is rendelkezett, Fannikah csinibaba néven. Itt őszinte naivitással és jószándékkal osztotta meg szerény élete mindennapjait. A sminkes videóktól a cigitöltő tutorialig mindenféle tartalmat fellelhettünk.
Tartalomgyártói karrierjét még a családi fészekben kezdte meg, szülei azonban lemondtak a gyermekükről, aki így állami gondozásba került. Onnan Pestre szökött és Lacinál talált menedékre. Később többször is visszavitte a gyámhatóság, ám mindig visszatalált az idősödő férfihez.
A lány azóta is rendszeresen posztol és live-ol más felületeken, ahol egyesével válaszol minden kommentelőnek, tabuk nélkül mesél az életéről, gondolatairól, noha tudja, ez okot ad a támadásra. Azonban éhezik a figyelemre, amit korábban sosem kapott meg, ezt próbálja pótolni. Ahogy ő fogalmaz „az oltogatók kis kavicsok, a szüleim nagy aszteroidák akik belém csapódtak”. Minden lehetőséget megragad, amiből némi szeretetet vagy figyelmet tud kisajtolni.
Főszereplőnk nincs jól, sem mentálisan sem fizikailag, ahogy senki más sem ebben a filmben. Pánikrohamokkal és depresszióval küzd. Megviseli, hogy párja, Aranka hideg és távolságtartó, mégis teljes erővel ragaszkodik hozzá, feltehetőleg a rossz szülői minta miatt. Laci igyekszik támogatni mindenben, sőt nehéz anyagi körülményei ellenére segíti őt a hormonkezelésben. Állandó testdiszmorfiája miatt azonban, önkényesen megemeli a hormonadagját. Így ez egyébként is szenzitív lány még kiszolgáltatottabbá válik. Természetesen az tenne számára legjobbat, ha találna egy állandó munkahelyet és szabad életet élhetne. Azonban ma Magyarországon számára ez szinte lehetetlen, senki nem akarja alkalmazni identitása miatt. Az egyedüli ami szóba jöhet a szexmunka, ám érthető okokból ettől igencsak óckodik. Elkeserítő fordulat a film végére, hogy mégis vállalkozik erre, méghozzá ijesztően alacsony összegért.
Ugyan maga a film nem társadalomkritikaként született meg, mégis tökéletes lenyomatot ad a magyarországi szociális helyzet pangó kilátástalanságáról. Adott egy segítségre szoruló fiatal. A szülők ahelyett, hogy kielégítenék gyermekük érzelmi szükségleteit és támogatnák a transzneműség könnyűnek egyáltalán nem mondható útján, lemondanak róla. Szeretett országunkban nem jeleskedik a kormány az LMBTQ+ közösséggel kapcsolatos érzékenyítésben. Így a kevésbé edukáltabb régiókban jelenleg lehetetlennek tűnik, hogy egy coming out-ot helyén tudjanak kezelni, és az érintett személy méltósággal élhesse meg saját identitását. Főleg addig, amíg folyamatosan démonizálják a másságukat felvállaló személyeket.
Következő és talán legszomorúbb és kilátástalanabb pontja, hogy mennyire kell rossznak lennie egy gyermekotthonnak ahhoz, hogy az állami gondozott fiatal inkább a hajléktalanságot válassza egy vadidegen férfi társaságában. Fanninak szerencséje volt, hogy éppen Lacival sodorta össze az élet, és nem lett ennél is rosszabb kimenetele a történéseknek. Gondoljunk bele, hányan élhetik hasonlóan az életüket, akik nem kerülnek be a köztudatba. A gyermekotthonokban, de még a nevelőszülőknél is általános a folyamatos megaláztatás, verbális és fizikai erőszak. Ezek a fiatalok áldozatai a szülői gondatlanságnak, mégis rajtuk csapódik le a rendszeren belüli alkalmatlanság. Az ebből adódó frusztrációt pedig a gyerekek is egymáson vezetik le.
A gyermekotthoni lét vége pedig, hogy 18 évesen útnak eresztik őket, lesz ami lesz alapon. Tulajdonképpen instant hajléktalanokká válnak. Így történhet meg az újra és újra, hogy az intézményből kikerülő fiatalok nem tudnak továbbtanulni, sok esetben drogokhoz fordulnak és testüket bocsátják áruba. Nem Fanni az egyetlen ismert szereplő a magyar életben, aki erre a sorsra jutott. Noryna, a híres-hírhedt trash influencer is állami gondozott volt, jelenleg fiatalok ezrei követik nyomon, ahogyan némi pénzért és figyelemért felgyújtja a haját, és parádézik Tik Tok-on.
Emlékszem, még kiskoromban engem is óva intettek, hogy ne barátkozzak az egyik fiúval, mert állami gondozott, ki tudja mik lappanganak a lelkében. Nos, ez a fiú egy teljesen ártalmatlan és normális gyerek volt. Ezek alapján elképzelhetjük, milyen képet adnak magukról a gyermekotthont megjárt transzneműek, mint Noryna vagy Fanni, egy átlag honpolgár szemében.
Fanni kálváriája ellenére nem mehetünk el Laci megpróbáltatásai mellett sem. A film során nem tudunk meg sok mindent a férfiről. Feltételezhetően már régóta hontalanul él az általa eszkábált kunyhóban. A jelek szerint remek ezermester, jó szakember, de sehol sem akarják alkalmazni, hiába keres munkát. Laci „otthona” mellett több más fedél nélküli személy él, közülük van, aki felsőbb körökből került az utcára. A helyzet az, hogy hiába lenne nekik nagyobb szükségük a munkára, mint az átlagnak, senki nem akar alkalmazottat ilyen háttérrel, akkor sem, ha egyébként az adott személynek minden képessége meglenne a munka ellátáshoz.
Fanni kertje a magyar valóság. Nálunk nincs halloween, nálunk kilátástalanság, kirekesztés és nyomor van.
