A Belügyminisztérium legújabb szülői kérdőíve egy olyan javaslatot dobott be a köztudatba, amely alapjaiban forgatná fel a magyar oktatási rendszert: az Országos Kompetenciamérés (OKM) eredményei ezentúl beleszámítanának a középiskolai felvételibe, sőt, a tanulók érdemjegyet is kapnának rá. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint ez a lépés nemcsak szakmailag elhibázott, de súlyos károkat okozhat a diákok mentális egészségében és az esélyegyenlőségben is.
Az oktatásirányítás szándéka mögött egy régóta fennálló probléma húzódik: a diákok jelentős része nem veszi komolyan a méréseket, így az eredmények gyakran nem a valós tudást tükrözik. Azonban a CKP álláspontja szerint a „megoldás” – azaz a mérés „felpontozása” és osztályzattá alakítása – rosszabb, mint maga a jelenség.
Mérési hiba és sorsdöntő pontszámok
Bár az OKM technológiailag fejlett rendszer, a szakemberek figyelmeztetnek: a tanulók szintjén jelentkező mérési hibák természetes velejárói a folyamatnak. Egy ilyen, statisztikai hibahatárokkal dolgozó rendszert egyéni sorsok eldöntésére használni mérhetetlenül igazságtalan lenne. Ráadásul a mérés időpontja (május) technikailag is ütközik a felvételi eljárás menetrendjével, így a bevezetése kaotikus állapotokat szülne a 4., 5., 8. és 9. évfolyamosok körében.
A „tesztre tanítás” csapdája
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy amint egy mérésnek „tétje” lesz, az iskolákban elindul a káros „teaching to the test” (tanítás a tesztre) folyamat. Ez éppen azt a célt öli meg, amiért az OKM létrejött: az objektív visszacsatolást az intézményi munka minőségéről. Ha a tanárok kénytelenek lesznek a mérési sablonokra felkészíteni a gyerekeket, a valódi pedagógiai fejlesztés és a hiányosságok feltárása háttérbe szorul.
Növekvő olló és elvett autonómia
A javaslat ellenzői szerint az intézkedés tovább mélyítené a társadalmi szakadékokat. A jobb módú családok magántanárokkal készítenék fel gyermekeiket a „nagy mérésre”, miközben az alacsonyabb státuszú tanulók számára a vizsgaszituáció okozta frusztráció tovább rontaná az esélyeket.
„A világban jelenleg a kvalitatív, fejlesztő értékelés irányába mutatnak a trendek, ahol az iskola célja a belső motiváció erősítése, nem pedig a büntető jellegű minősítés” – emeli ki a szakmai vélemény.
Mit javasol a szakma?
A CKP szerint a Belügyminisztériumnak nem a kényszerítést, hanem új stratégiát kellene választania:
-
Állítsák le a pontszámmá alakítás folyamatát.
-
Vizsgálják felül, hogy a mérések számának növekedése mennyire veszi el az időt a tényleges tanítástól.
-
Tartsák meg az OKM eredeti funkcióját: legyen ez egy diagnosztikai eszköz a pedagógiai munka javítására.
-
Védjék meg a tanári autonómiát azzal, hogy az érdemjegyek adása továbbra is a pedagógus joga marad.
A kérdés tehát adott: a mérés legyen eszköz a fejlődéshez, vagy egy újabb fal, amibe a diákoknak bele kell ütközniük?
Szerkesztői megjegyzés: A részletes szakmai állásfoglalás és a hivatkozott érvek az alábbi linken érhetőek el: Kattints ide – érdemes elolvasni minden érintett szülőnek és pedagógusnak.
