Hirdetések

Ez az e-papír szolgáltatás hivatkozása.
——————————————————————————————————————————————————————————–

Egyenlő Bánásmód Hatóság

1013 Budapest,

Krisztina Krt. 39/B.

 

Tisztelt Hatóság!

 

Én, ……..(születési dátum), a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság fiatalokért felelős helyettes-államtitkára, Rácz Zsófia kérelmezettel szemben az alábbi

kérelmet

terjesztem elő az Ebktv. 14. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

Kérem, hogy a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság fiatalokért felelős helyettes-államtitkára ellen (Rácz Zsófia) szíveskedjenek eljárást indítani és annak eredményeképpen állapítsák meg, hogy a kérelmezett megsértette a 2003. évi CXXV. tv. (Ebktv.) 1. § és 8. § j) pontjait velem szemben, amikor nem biztosította részére az egyenlő bánásmód követelményét, a politikai véleményem miatt.

Kérem a Hatóságot, hogy a kérelmezettet

–    17/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kötelezze arra, hogy a hozzászólási jogomat a ’Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár’ oldalon állítsa vissza,

–    17/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el a további jogsértéstől és

–    c) pontja alapján rendelje el a jogerős határozat nyilvános közzétételét.

 

INDOKOLÁS

Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár hivatalos Facebook-oldalán letiltottak, kommentjeimet törölték, melynek bizonyítására képernyőfotókat mellékeltem. Ez a tiltás azt jelenti, hogy nem értékelhetem a bejegyzéseket emotikonokkal, és nem írhatok megjegyzést sem, korábbi és jövőbeni bejegyzések esetén sem. A tiltás oka az, hogy négy politikailag kritikus megjegyzést írtam, melyek a véleménynyilvánítási szabadság keretein belül maradtak, így pusztán politikai tartalmuk miatt tilthattak le.

Ebben az esetben a felelős államtitkár-helyettes hivatalos Facebook-oldaláról van szó, mely elsődleges, sőt, gyakorlatilag egyetlen kommunikációs csatornája, amelynek működtetése során köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az Ebktv. 4. § -a szerint az egyenlő bánásmód követelményét

  1. a) a magyar állam

jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.

“Az Ebktv. 4. § a) pontja értelmében az állam, így a helyettes-államtitkár intézkedései során köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Ez a szabály értelemszerűen a helyettes államtitkár hivatalos minőségében tett intézkedéseire vonatkozik, ennélfogva vizsgálni kell, hogy a facebook oldal szerkesztése során a helyettes államtitkár hivatalos minőségében jár-e el.

 

A facebook oldal tartalmának áttekintése arra enged következtetni, hogy azon az államtitkár nem pusztán politikai közszereplőként, hanem mint ifjúságpolitikáért felelős hivatalos személy kommunikál a polgárokkal, erre összetéveszthetetlenül utal az oldal neve is.

 

Fentiekkel a kérelmezett önkényes döntést hozott a tekintetben, hogy mely felhasználóknak engedi a hozzászólást, és melyeknek nem, ugyanakkor jól visszakövethető, hogy a negatív megszólalások letiltása motiválta a kérelmezettet. Ezzel nyilvánvalóan olyan helyzetbe hozott, hogy másokkal szemben (a közömbös, vagy pozitív véleményt nyilvánítókkal szemben) hátrányosabb helyzetbe kerültem, hiszen a továbbiakban nem tudom az államtitkárság oldalán közvetlenül kifejezni véleményemet adott tartalmakkal kapcsolatban, de más, az államtitkárságot érintő kérdésben sem tudok hozzászólni. A fentiekkel az államtitkárság megsértette az egyenlő bánásmódhoz fűződő alapvető alkotmányos jogomat, és ezáltal csorbította a véleménynyilvánítási szabadságomat is.

Magyarország Alaptörvénye biztosítja az állampolgárok számára a véleménynyilvánítás jogát, valamint a megkülönböztetés nélküli egyenlő bánásmódhoz fűződő jogot.

 

Alaptörvény

  1. cikk: (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
  2. cikk: 1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

Az Alaptörvényben biztosított alapjogok védelme és tiszteletben tartása mindenkinek kötelessége, különösen az államnak, az állami vezetőknek. A kérelmezettnek, mint állami vezetőnek még hangsúlyosabban kötelessége figyelemmel lenni az Alaptörvényben és egyéb ágazati törvényekben biztosított jogok betartására, annak védelmére.

A véleménynyilvánítási jog olyan alapvető politikai anyajog, amely a demokratikus társadalmak legfontosabb biztosítéka és garanciája, hiszen a nyílt társadalmi politikai vitákkal, vélemények ütköztetésével juthat a polgár olyan információk birtokába, amelyek alapján a saját személyes, valamint a közös társadalmi döntéseket meghozza.

Ennek megfelelően a véleménynyilvánítási jog gyakorlását magas szinten védi az alkotmányos joggyakorlat Magyarországon [Lásd többek között: 36/1994. (VI. 24.) AB hat.; 34/2004. (IX. 28.) AB határozat, 7/2014. (III. 7.) AB határozat] is és az Emberi Jogok Európai Bíróságán is. A több évtized alatt kimunkált gyakorlat arra az álláspontra helyezkedik, hogy a véleménynyilvánítási jog gyakorlása még abban az esetben is védett, ha az negatív, rosszalló, adott esetben durva, és meghökkentő. De attól függetlenül is védi a joggyakorlat a véleménynyilvánítást, hogy annak tartalma alapján maga a vélemény hasznos-e, érdekes-e vagy sem.

Az egyenlő, és részrehajlás nélkül érvényesülő elbánáshoz való jog szintén fontos, és minden eljárásban érvényesülő követelmény, melynek szem előtt tartása ugyanúgy minden szereplő feladata.

Az Ebktv. 1. § alapján: „Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.”

A 8. § alapján: „Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

  1. a) neme,
  2. b) faji hovatartozása,
  3. c) bőrszíne,
  4. d) nemzetisége,
  5. e) *  nemzetiséghez való tartozása,
  6. f) anyanyelve,
  7. g) fogyatékossága,
  8. h) egészségi állapota,
  9. i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
  10. j) politikai vagy más véleménye,
  11. k) családi állapota,
  12. l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
  13. m) szexuális irányultsága,
  14. n) nemi identitása,
  15. o) életkora,
  16. p) társadalmi származása,
  17. q) vagyoni helyzete,
  18. r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
  19. s) érdekképviselethez való tartozása,
  20. t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”

Az Ebktv. 7. § (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti többek között a közvetlen hátrányos megkülönböztetés.

 

A törvény egyértelműen tiltja azt a megkülönböztetést, amely azon alapul, hogy valakinek a politikai vagy más véleménye tartalmilag hogyan alakul. A korábban már hivatkozott alkotmányos joggyakorlat egyértelmű és kialakult abban, hogy a megkülönböztetés tilalma szerint a törvény előtt mindenki egyenlő méltóságú emberként vesz részt, annak alkalmazása során az egyedi ügy és ügyfél szempontjait egyenlő súlyúként kell mérlegelni. Pusztán azon az alapon más elbírálást alkalmazni, hogy egy személy az adott ügyben miként vélekedik, nem lehet.

Továbbá szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Hatóság 2018-ban hasonlóan diszkriminatív joggyakorlat miatt elmarasztalta a Debreceni Egyetemet Barna Eszter beadványa nyomán, mellyel megerősítette az alkotmányos jogok védelmét a 21-századi digitális platformokon is, biztosítva a jogállami kereteket.

A fentiek alapján tehát kérem a Hatóságot, hogy szíveskedjen az eljárást lefolytatni, és annak eredményeként megállapítani, hogy a kérelmezett megsértette az Ebktv. 1. § és 8. § j) pontjait, és a 17/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kötelezze arra, hogy a kérelmező hozzászólási jogát a ’Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár’ Facebook oldalán állítsa vissza, és a b) pontja alapján tiltsa el a további jogsértéstől és c) pontja alapján rendelje el a jogerős határozat nyilvános közzétételét.

Az Ebktv. 19. § alapján a bizonyítási teher a kérelmezetten van, ugyanakkor jelen beadványomban előadottak valamint a becsatolt képernyőképek alapján a kérelmezett jogsértését kellőképpen valószínűsítettem.

Az eljárás az Itv. 33. § (2) bekezdés 31. pontja alapján illetékmentes.

 

Hirdetések